Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

'Perjogi Döntvénytár. 43 törvény vagy törvényes joggyakorlat alapján gondoskodni kötelesek voltak, kártérítési igényüket a vaspálya vállalat ellen az 1874: XVIII. tc. alapján s ennek 7. §-a értelmében a rendes bíróság előtt jogosítottak érvényesíteni. A vaspálya vállalatnak az 1874: XVIII. tc.-ben meghatározott ezt a kártérítési kötelezettségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy sérült nem a vállalt napszámosi üzemben, amelyben munkaadója részéről az 1907: XIX. tc. értelmében baleset ellen biztosítva volt, hanem az ugyancsak munkaadója részéről üzemben tartott gőzvasút mozdonyának elgázolása által szenvedte a balesetet. Minthogy pedig felperes a balesetből eredő kártérítési igényét annak az üzemnek a tulajdonosa ellen kívánja érvényesíteni, amely üzemben megsérült, de amely üzemben baleset ellen az 1907: XIX. tc. 3. §-a alapján biztosítva nem volt: alperes a felhívott törvény 82. §-ának rendelkezéseire nem hivatkozhatik s így nem sértett a fellebbezési bíróság jogszabályt, amikor alperest pergátló kifogásával elutasította. Ezek szerint alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza alaptalan lévén, felperesnek arra a kereseti tényállásra alapított kártérítési követelésének az elbírálása tehát, hogy az elhalt férje az alperes által üzemben tartott vasút üzeménél szenvedett baleset folytán halt el, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. De alaptalan alperesnek a fellebbezési bíróság ítéletének a költség viseléséről rendelkező része ellen emelt panasza is, mert a sikertelen pergátló kifogással felmerült költséget a pergátló kifogással élő fél abban az esetben is viselni köteles, ha az érdemi döntés szerint pernyertes, a fellebbezési bíróság tehát a Pp. 424. és 430. §-ai alapján alperest a pergátló kifogással felmerült költség viselésére az eljárási szabályok megsértése nélkül kötelezte. A kir. Kúria ezekből az okokból az alperes felülvizsgálati kérelmét mint alaptalant elutasította s alperest a Pp. 543. és 508. §-ai alapján a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel felperesnek okozott költségben is marasztalta. 55. Jogszabályt sértő az a ténymegállapítás, amely oly tanuk uallomásaira alapíttatott, akiknek, mint a bizonyító fél jogelődjeinek vallomása, hitelt érdemlőség szempontjából csak az ügyfél vallomásaként vehető figyelembe, vagy akiknek vallomása csak az előbbiek bemondásán alapszik és esküvel sincs megerősítve. És jogszabályt sért az is, ha a bíróság