Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 89 A kir. Kúria: Elsőrendű alperesi felülvizsgálati kérelmével elutasítja és a felülvizsgálati eljárás költségeit felperes és az elsőrendű alperes között kölcsönösen megszünteti. Indokok: Elsőrendű alperes elsősorban azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság a végrehajtási foglalás időpontjában még meg nem alakult részvénytársaságnak tulajdoni igényét és felperességi jogát megállapítva oldotta fel az igényelt ingókat a javára (az elsőrendű alperes javára) eszközölt foglalás alól. Ez a panasz alaptalan, mert abból, hogy a kereskedelmi törvény 160. §-a szerint a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetése és ennek közzététele előtt a részvénytársaság jogilag nem létezőnek tekintetik, nem következik az, hogy előbb a részvénytársaság javára és terhére ügyletek nem köthetők, hanem az ügyletek érvénye a részvénytársaságra nézve csak fel van függesztve addig, amíg a részvénytársaság törvényszerűen létrejön és azután az illető ügylet érvénye a részvénytársaságra nézve beáll azzal, hogy az ügyletet kifejezetten vagy erre jogszerű következtetést engedő tényével magáévá teszi; pedig az 1911:1. tc. 534. §-ának megfelelő módon meg nem támadott ténymegállapítás szerint az igényelt ingókat a felperes részvénytársaság alapítói ennek az akkor még csak megalakítandó részvénytársaságnak részére még az elsőrendű alperes javára eszközölt foglalás előtt megvették a végrehajtást szenvedőtől ; ehhez a meg nem támadott ténymegállapításhoz képest pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy ezek az ingók az elsőrendű alperes javára eszközölt foglalás időpontjában már nem voltak a végrehajtást szenvedő tulajdonában és így a végrehajtást szenvedő tartozása fejében e miatt akkor már nem voltak lefoglalhatok. Második panasza az elsőrendű alperesnek az. hogy a fellebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, amely szerint az üzlet átvevője az üzlet átruházójának tartozásaiért egyetemleges felelősséggel tartozik. Ez a panasz is alaptalan, mert: habár az, aki kereskedelmi üzletet szerződés utján átvesz, felelős az átruházónak azokért az üzletből eredő kötelezettségeiért, amelyeket az átvételkor ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatott, azonban a Kúriának 22. sz. jogegys. döntvénye szerint az a személy, aki a foglalásra okot adó követelés tekintetében a végrehajtást szenvedőnek egyetemleges adóstársa, igénykeresettel fölléphet és ebben a tekintetben az egyetemlegesség jogalapjának nincs befolyása és az a kifogás, hogy a foglalásra okot adó követelés tekintetében az igénylő a végrehajtást szenvedőnek egyetemleges adóstársa, az igénykereset elutasítását eredményező hatállyal csak abban a két esetben hozható fel, ha: 1. az igénylő ugyanabban a követelésben a végre-