Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

28 4 Perjogi Döntvénytár. folyó jogkövetkezményeket — perbeli ellenfelével szemben — a megtett joglépések eredményéhez képest feltétlenül viselni köteles, tekintet nélkül arra, hogy az anyagi jog szerint őt mely jogok vagy javak illetnék meg ? Ennek folytán ha csak a kötelesrészhez jogosított szükségörökös, vagy jogutódai — mint a jelen perben — a törvényes osztályrésznek mennyiségére is biztos támpontot nyújtó készpénzbeli hagyatéki vagyon-állag mellett, az egész hagyatéki vagyont veszik keresetbe és az alperes sikeres védekezése következtében csak a hagyatéki vagyonnak egy részét — ezúttal a felét — tevő köteles részre és erre nézve is csak az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának tűrésére való köteleztetés mellett lettek pernyertesek, a részben való pervesztességnek perrendi következményei alól, a költségviselés kérdésében nem állapít meg részükre kivételes jogkedvezményt az az anyagi jogszabály, hogy a kötelesrész minden tehertől mentesen adandó ki. A szükség-örökösi minőség ugyanis a peres eljárásban nem nyújt törvényes jogalapot a kötelesrész védelmét célzó anyagi jogszabálynak oly értelemben való alkalmazására, hogy a kötelesrészhez való igényt meghaladó, alaptalannak bizonyult túlkövetelésekkel fellépő szükségörökössel szemben, a perköltség megtérítése iránt való igényt illetően, a perrendtartás idevágó határozmányai érvényesíthetők ne lennének. Minthogy felperesek a fentebb kifejtettek szerint túlnyomó részben pervesztesek, a kir. Kúria a másodbíróság ítéletének részben való megváltoztatásával a felek között a per és fellebbezési költségeket kölcsönösen megszüntette. = Hogy a perköltségviselés kérdésére nézve egyedül a perrendi szabályok mérvadók, v. ö. Perjogi Dtár VII. 4. sz. — Ellenkező : Perjogi Dtár VIII. 48. és IX. 146. sz. 36. A perköltség megítéléséhez nem szükséges, hogy a fél azt összegszerűen felszámítsa: ebből pedig következik, hogy oly esetben, amikor a fellebbezési bíróság az elsőbíróság által az alperes ellen megítélt tőkét a felperesnek erre irányuló fellebbezési kérelme folytán felemeli, akkor a perköltségnek a marasztalási tőkeösszeghez mért aránylagos felemeléséhez külön kérelem és felszámítás nem. szükséges. (Kúria 1924 okt. 28. P. IV. 1250. sz.)