Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. 87 kedett ki az ő votumában a szakkérdésre (bizonyos erdőterületen kitermelhető iák mennyiségére és értékére) ; ennek a véleményét fogadta el az elnök. Ugyanerről a bíróról tudta meg a felperes az ítélethozatal után, hogy az alperesi ügyvéd őt egy másik ügyben képviseli. 83. A községi bíró a nemszervezett volt úrbéresek törvényes képviselőié ugyan, de egyezséget csak úgy köthet, jogelismerő vagy joglemondó nyilatkozatot csak úgy tehet, ha erre neki a külön felhatalmazást a volt úrbéresek összességének kellő módon egybehívott közgyűlésén hozott határozat adja meg. (Kúria 1924 jan. 23. P. III. 7270/1922. sz.) A kir. Kúria: V. János és N. Mihály főbeavatkozók felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és új határozathozatalára utasítja. A nevezett főbeavatkozók felülvizsgálati eljárási költségét az általuk felszámított 2500 K-ban megállapítja. Indokok: A kir. Kúria mindenekelőtt hivatalból megállapítja, hogy felperesek a «K—i volt úrbéresek közönsége)) alperest helyesen vonták K. község bírája M. János által képviseletben perbe, mert felperesek kereseti igényüket úrbéri jogviszonyból származtatják, az említett községbeli volt úrbéresek pedig ezidőszerint az 1913 :X. tcikk érteimébén még szervezve nincsenek, ennek bekövetkezéséig pedig az állandó bírói gyakorlat szerint a volt úrbéreseket úrbéri jogviszonyból, keletkező perekben a községi bíró van jogosítva képviselni. Ennek a megállapításával kapcsolatban azonban a kir. Kúria hivatalból felülvizsgálata tárgyává tette azt a kérdést, hogy az alperes törvényes képviseletében eljárt M. János községi bíró tehetett-e joghatályosan oly perbeli nyilatkozatot, amellyel felpereseknek keresetükkel érvényesített jogát elismerte ? E kérdés eldöntésénél a kir. Kúriának ugyancsak az állandó bírói gyakorlaton alapuló jogi álláspontja az, hogy a községi bíró a szervezetlen volt úrbéresek összességének perbeli képviseleti jogát csupán azoknak szervezetlenségéből kifolyó mellőzhetetlen szükségből gyakorolja ama cél megvalósíthatása érdekében, hogy a szervezetlen volt úrbéresek úrbéri jogviszonyból származtatott jogukat per útján érvényesíthessék és illetőleg, hogy az ilyen jog ellenük perrel érvényesíthető legyen. A községi bíró tehát ú. n. szükség-képviselő. Már pedig a szükségképviselőnek képviseleti joga, ennek a jognak a mellőzhetetlen szükségességében rejlő természeténél fogva nem korlátlan terjedelmű. A korlátoltság abban nyilvánul, hogy erre vonatkozó külön