Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. 74. Tanúkihallgatás meg nem indokolt mellőzése nem lényeges szabálytalanság, ha oly szakkérdésről van szó, melyet nem tanúkihallgatással, hanem szakértő meghallgatásával kell kideríteni. (Kúria 1924 márc. 4. P. VII. 7550/1923. sz.) = Bizonyítás mellőzése miatti sikertelen támadások: Perj. Dtár I. 16., 88., II. 91., III. 224., IV. 34., 86. sz. 75. Az a kérdés, hogy a szövetkezeti közgyűlés összehívása alapszabályszerű volt-e, valamennyi felperesre nézve csak egységesen bírálható el. Ennélfogva, habár a fellebbezési bíróság csak az egyik felperesre nézve utasította el a keresetet érdemlegesen, míg a másik felperesre nézve a tárgyalást a Pp. 23b. §-a alapján felfüggesztette: a felülvizsgálati bíróságnak a közgyűlési határozatot a fenti okból megsemmisítő ítélete mégis, a pert teljesen befejezve, mindegyik felperesre nézve egységesen rendelkezik. Kúria 1924 márc. 26. P.,IV. 2656/1923. sz.) = Egységes pertársaság esetei Perjogi Dtár I. 162., 189., 190., 191., 348., II. 48., 46., 140., III. 18., VII. 133., VÍII. 141. sz. — Az ú. n. instanciarövidítésre v. ö. Perjogi Dl ár VIII. 84. sz. és jegyz. 76. Az igazolási kérelemnek hely adandó, ha a fél a folyamatban volt egyezségi tárgyalások elhú^ zódása miatt mulasztotta el a felülvizsgálati kérelemnek kellő időben beadását és az eredményesnek ígérkező egyezkedés a határidő elteltével hiúsult meg váratlanul, az ellenfél pedig a késedelmet maga is vétlennek kívánta tekinteni. (Kúria 1924 jan. 24. P. IV. 7352/1922. sz.) V. ö. Perjogi Dtár I. 11., 110—112., 197., 204., II. 306., 307., V. 84., VIII. 96. sz.) 77. Perenkívüli ügyben a bírói letét elhelyezése és kiutalványozása a letevő veszélyére történik; annak a kérdésnek az eldöntésénél tehát, hogy Perjogi Döntvénytár. IX. 4