Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

2 Perjogi Döntvénytár. mélyes és folytonos szolgálatokat teljesített és így gazdasági cselédnek tekintendő. Felperes ezt a ténymegállapítást ugyan, mint helytelen ténybeli következtetésen alapulót, megtámadta, de ez a panasza alaptalan. Mert az a körülmény, hogy habár alkalmaztatása kinevezési okiraton alapul és ebben az okiratban járandóságai megjelölésénél nem a bér, hanem fizetés és természetbeni illetmény kifejezések használtattak, alkalmazásának minőségére nézve még sem gyakorolhat befolyást. Nem változtathat ezen az a körülmény, hogy az alperesi uradalom nyugdíjszabályzatában felperest, mint iparhatóságilag minősített mestert az ügynevezett középalkalmazottak közé sorozta s ez alapon nyugellátás szempontjából a gazdaságban alkalmazott egyéb cselédekkel szemben különleges elbánásban részesítette. Mert az az uradalom és ilynemű alkalmazottjai között létesült oly különleges megállapodás, amely csak a nyugellátásra vonatkozik, de a törvénynek a szolgálati minőség meghatározására vonatkozó s ebből folyó jogok és kötelezettségekre kiterjedő rendelkezéseit nem érinti. Minthogy pedig a gazdasági külső cselédekről szóló 1907 : XLV. tcikknek 62. §-a értelmében a gazdasági cselédnek a szolgálati viszonyból eredő, e törvényen alapuló követelései érvényesítése az ezen szakaszban megjelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, helyes a fellebbezési bíróságnak az a rendelkezése, amely a három hónapi felmondási időre járó követelés bírói úton való érvényesítése ellen pergátló körülményt látott fennforogni. A felülvizsgálati kérelmet ennélfogva annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletének ezen része ellen irányult, elutasítani kellett. Máskép áll azonban a dolog felperes követelésének másik részére, a nyugdíjigényre vonatkozóan. Ez a követelése felperesnek ugyanis nem az 4907 : XLV. tc.-re, hanem a nyugdíjszabályzatra, tehát egy a felek között létrejött különleges szerződésre van alapítva, mely jogviszonyból származó követelés érvényesítésére, felperes alkalmaztatásának minősége befolyást nem gyakorolhat. Tekintettel már most arra, hogy sem a nyugdíj szabályzat, sem az előbb hivatkozott törvénycikk, sem más érvényben levő egyébnemű rendelkezés az ilyen követelés érvényesítésének előfeltételéül valamely más hatósági előzetes eljárás lefolytatását elő nem írja, a fellebbezési bíróság tévesen rendelkezett akkor, amikor a követelés ezen részének is a bíróság előtt való érvényesítésére vonatkozóan pergálló körülményt látott fennforogni. A felülvizsgálati kérelem ezen része ezek szerint, alaposnak