Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)
Perjogi Döntvénytár. 81 Már pedig a 9-ik pontban foglalt megállapodás nyilván ellenkedik azzal, hogy a bérbeadó további átruházás esetén, az első bérlő készfizetői kezességéről lemond, vagy pedig, hogy az első bérlő a hozzájárulása nélkül történt átruházás esetére is minden további bérlőért is készfizetői kezességet vállalt. Ezek szerint a felperes és a B. Ármin között történt átruházás az alperesre kötelező nem lévén, a felperesnek a bérleti szerződés joghatályos voltának megállapítására irányuló kereseti kérelme minden jogalapot nélkülöz. Ellenben helyt kellett adni az alperes viszonkereseti kérelmének. Mert a fent előadottakból az következik, hogy a felperes és az alperes között a szóbanlévő bérleti szerződés alapján jogviszony nincs és mert felperes jogalap nélkül oly jogot kért megállapítani, mely őt meg nem illette. Ennek a megállapítási pernek keretén belül tehát, az alperes jogállapolának biztosítása céljából, a Pp. 130. §-a alapján megállapítási viszonkeresettel élhetett. Az a körülmény pedig, hogy alperesnek megnyílt a joga, hogy a felperesnek a bérletből való kimozdítását is kérje, a megállapításra irányuló viszonkeresetnek azért nem lehet akadálya, mert — az alperes arra, hogy a felperest a bérletből kimozdítsa, kötelezve nincs, de a tényleges és a felperes által előidézett állapottal szemben — a megállapítás szükségesnek mutatkozik. Az elfoglalt jogi álláspontnál fogva a feltételesen előterjesztett csatlakozási kérelem tárgytalan. A felperes teljesen pervesztes lévén, illetve az alperes fellebbvitele sikerre vezetvén, a Pp. 425., 508. és 543. §-ai értelmében a per- és fellebbviteli költséget viseli. = Ad I. Ha az első perben a felmondást érvénytelenítették, ez a döntés végleges. Ugyanazon (ugyanarra az időre szóló) felmondást az új perben nem lehet érvényesnek kimondani, ugyanazon időpontra nem lehet az átadást vagy átvételt követelni. De elbírálható a felmondás jogszerűségének kérdése; követelhető a bérleti viszony megszüntetése és kártérítés, Gottl XVII. 3177., Térfy XV. 13. sz. — Viszont, ha a felmondást érvényesnek kimondták és a bérlőt kimozdították, nem lehet az új perben a felmondást érvényteleníteni s a bérlőt visszahelyezni ; sőt a felmondás akkor sem hatálytalanítható, ha az még végre nem hajtatott. Csak a felmondás jogszerűtlenségének megállapítását és kártérítést lehet követelni, Mjogí Dtár IV. 159., Térfy XIV. 58., XVI. 135., XVII. 212., XVIII. 18. sz. — A jogsérelmet szenvedett fél ugyanazt a tényállást újból érvényesítheti, ugyanazt a kérdést újból eldöntetheti, még pedig akkor is, ha nem a bizonyítás és a jogorvoslatok korlátozottsága miatt lett vesztes, Térfy XVII. 353., Mjogi Dtár VIII. 115., Perj. Dtár I. 87., Mjogi Dtár V. 188. sz. — Ad II. A megállapítás szükségességének indokolása nem egészen világos. 4*