Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvény túr. 47 A most fölhívott anyagi jogszabályt sértette meg a fellebbezési bíróság, amidőn a felperesnek egyébként elutasított keresetét a H. T. 85. §-ának harmadik bekezdése alá eső kérelemnek tekintette, az alperes vétkességét vizsgálat tárgyává tette és meg is állapította. Ez okból a jogalap nélkül ily irányban foganatosított bizonyítási eljárás eredményét figyelmen kívül hagyva, a fellebbezési bíróság ítéletének azt a rendelkezését, hogy alperesi is vétkesnek nyilvánította, meg kellett változtatni. Felperesnek arra irányuló felülvizsgálati panaszai, hogy az ő vétkességére a fellebbezési bíróság helytelenül következtetett, alaptalanok. Ugyanis felperes a fellebbezési bíróság által megállapított tényállást a Pp. 534. §-a harmadik bekezdésében írt alapon meg nem támadván, e helyütt is irányadó az a tényállás, hogy felperes családjáról az 1915 december hava óta nem gondoskodott, sőt magát 1919. év őszén egy más nővel eljegyezte. Felperesnek ezt a magatartását a fellebbezési bíróság a H. T. 80. §. a) pontjában írt súlyos és szándékos házastársi kötelességsértésnek helyesen minősítette és ekként felperes terhére a H. T. 85. §. első bekezdését helyesen alkalmazta. * * = Ad I. : V. ö. Perj. Dlár VIII. 48. sz. — Ad II.: Ugyanígy Kúria P. III. 5163/1922. — A H. T. 85. §-ának ez a betűszerinti értelmezése nem felel meg annak a szabálynak, hogy alperes a viszontkereset szempontjából felperesnek tekintendő. A Kúria álláspontja méltánytalanul megnehezíti annak a felperesnek a helyzetét, akinek keresete a bontó ok elenyészése miatt elutasítandó, de a H. T. 89., 90., 94., 95. §-aira tekintettel jogos érdeke lehet az alperes vétkessé nyilvánításában. Ha a Pp. 180. §-a is ily módon értelmeztetnék, nem tehetne viszontkeresette! szemben pergátló kifogást emelni. 47. Oly esetben, amidőn a felek mindegyike kéri a házasságnak házastársa hibájából való felbontását, a bontás kérdésében csak mind a két házastárs kérelmére kiterjedő egységes határozat hozható, minélfogva a nem fellebbezett bontó rendelkezést is felül kell bírálni. (Kúria 1922 szept. 13. P. III. 2351. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja s a fellebbezési bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.