Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár. 7 A telekkönyvi kiigazítás iránti kérelem benyújtásának záros halárideje ugyanis a telekkönyvi rendtartásban megszabva nincs, s arra nézve sem a Pp. 408. és 409. §-ai, sem pedig — az egyébként is már hatályon kívül helyezett— S. E. 124. §-a joghasonlatosságnál fogva nem alkalmazható; a másodbíróság végzését tehát ebben a részben meg kellett változtatni. = V. ö. Perj. Dtár I. 90., 109., III. 42., 152. sz., II. 383. sz. 8. A zárlati ügyben felmerült ügyvédi munkadíj mérvére nemcsak a munkálatok jogi értéke, hanem az a gazdasági érdek is nagy befolyást gyakorol, amelynek biztosítása céljából azt az ügyfél igénybe veszi. (Kúria 4922 szept. 12. P. VI. 1119. sz.) * * = V. ö. Perj. Dtár II. 344., III. 128., 166., IV. 77., VI. 45., 47., VII. 79. szám. Ellenérdekű felek tilos képviseletének esete. (Kúria 1922 szept. 21. P. Ví. 1547. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Felperes a kereseti összeget ügyvédi munkadíj és kártérítés címén igényli. Ügyvédi munkadíj címén támasztott követelésének tényalapjául azt hozta fel, hogy alperes megbízta őt a K. I. hagyatékát képező M. pusztának megvétele céljából szükséges. munkák elvégzésével és ő e végből 12-szer eljárt, tárgyalt és két ízben utazott. Kártérítés cíníén támasztott követelésének a tárgyalapját pedig az az állítása képezi, hogy az alperes mulasztása fosztotta őt meg annak a lehetőségétől, hogy a vétel létrehozására irányuló munkáját befejezhesse, állítása szerint, mert alperesnek a létesült megállapodás értelmében 1921 augusztus 9-ig 500,000 K foglalót kellett volna adnia, de ezt- nem tette és ezért felperes az alperes vételi ajánlatát a K. hagyatékban érdekeltek által az ingatlan eladására kiküldött bizottságnak — melynek ő is egyik tagja volt — elő sem terjeszthette.