Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár. 121 támadott részeiben hatályon kívül kellett helyezni, még pedig a viszonkeresetre vonatkozó részében is, mert ez a viszonkereset a kereseti igénnyel kapcsolatos és mert a per nem létében viszonkeresetnek sincs helye. = Ad I. : Az indokolás félreértésre adhat alkalmat. Illetékesség hiánya miatt nem lehet a pert a felülvizsgálati eljárásban hivatalból megszüntetni (kivétel : 081. §.). Itt azonban a hazai bíróság joghatályának hiánya is fennforog. — Ad II.: Ahhoz, hogy a keresetre vonatkozó illetéktelenség miatti permegszüntetés a viszontkereset elbírálását is absolute kizárná, szó fér. Ez legalább is bővebb indokolásra szorulna. 145. Az, hogy valamely okirat kiállíttatott s mily alakban és hogy az milyen tartalommal bírt ? amennyiben az okirat elveszett, vagy fel nem , található, tanúi és egyéb bizonyítékok alapján is megállapítható. (Kúria 1923 január 19. P. V. 5036/1922. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A kir. Kúria P. V. 1288/1921/11. sz. a. hozott végzésében kimondotta, hogy ebben az ügyben döntő körülményt az képez, hogy kapott-e a felperes neje felperestől ingatlanainak eladására közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazást vagy sem? Mert amennyiben a felperes nejének a felperestől ilyen meghatalmazása nem volt, a D) a. adásvételi szerződés annyiban, amennyiben az a felperes ingatlanainak az eladására vonatkozik, érvénytelen, és mert az alperesek az ingatlanokat telekkönyvön kívüli tulajdonostól szerezvén meg, a szerzés tekintetében csak abban az esetben lehettek jóhiszeműek, ha a szóbanforgó meghatalmazás valósággal megvolt, s így feltehették, hogy a felperes nejét a kereseti ingatlanok eladására meghatalmazta. A fellebbezési bíróság B. István tanú vallomása alapján tényként azt állapította meg, hogy a felperes neje 1914 ápr. hó 1. napját követő időben a felperestől Amerikában kiállított közjegyzői okiratba foglalt s konzulilag hitelesített meghatalmazást kapott, amelyben a felperes nejét ingatlanainak eladására és a vételi szerződésre a felperes nevének aláírására feljogosította. A fellebbezési bíróságnak ezt az ítéleti ténymegállapítását a felperes azért támadja meg, mert a panasz szerint az, hogy valamely okirat bír-e azzal az alaki feltétellel, amelytől az okirat érvényessége függ, csak magának az okiratnak, de nem tanú vallomása alapján állapítható meg, s mert ennek a megállapítására B. István tanúi vallomása nem alkalmas.