Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)
Perjogi Döntvénytár. Minthogy azonban az elsőbíróság 5. alszám alatti végzésével ennek ellenére az öröklési jogon jelentkező unokákat az özvegygyei szemben tévesen perreutasította és a gyámjuk kezeihez kézbesített ez a végzés a kiskorúakra nézve is jogerőre emelkedett, a keresetnek a kiskorúak által történt megindítása pedig nem igazoltatott; és minthogy az 1894: XVI. tc. 87. §-a szerint, ha a perreutasított fél a keresetet a kitűzött határidő alatt be nem adja és a hagyatéki bíróságnál a kereset megindításának megtörténtét nem igazolja, a hagyatéki bíróság a perreutasított igényre való tekintet nélkül eszközli az osztály megtételét és a hagyaték átadását: a másodbíróságnak az ily értelemben, a hibás, de jogerőre emelkedett perneutasító végzés következményeként hozott végzését a hagyaték átadása kérdésében helybenhagyni kellett. 64. Útlevelek megszerzése s az ezek használatához szükséges külföldi láttamozások (visumok)-kal leendő ellátás körüli közbenjárás sem az ügyvédi rendtartásba, sem pedig a jó erkölcsökbe nem ütközik. És nem bír alappal a turpis causára fektetett panasz, ha az elvállalt közbenjárásért kikötött ellenérték nincs feltűnő aránytalanságban az alperesnek ahhoz fűződő érdekével és a fennforgott viszonyok között ily megbízás teljesítésével járó nehézségekkel és kockázattal, valamint az azzal járó kiadásokkai (Kúria 1921 máj. 31. P. VI. 825. sz.) 65. 1. Ha az ingók visszaadása iránt indított keresettel szemben viszontkeresetileg érvényesített kárkövetelés nem szolgálhat a KT. 309. §-a szerint érvényesíthető megtartási jog alapjául, akkor az ilyen anyagi jogi kölcsönhatás hiányában nincs rá ok, hogy a kereset felől hozott elkülönített ítélet fellebbezési felülbírálása ügyében a tárgyalás a viszontkereset sorsának eldőltéig függőben tartassék. —