Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 2. Az a körülmény, hogy felperes az elsőbírói eljárás rendén az ingók természetbeni kiadása, ellenesetben meghatározott egyenérték megfizetése iránt terjesztett elő vagylagos kérelmet, nem zárja el őt attól, hogy a fellebbezési eljárás rendén már csak az ingók kiadására irányzott kérelmet terjesszen elő, mert ez által a felperes nem változtatta meg a kereset alapját. (Kúria 1924 szept. 13. P. V. 1379. sz.) * * == Nem keresetváltoztatás: Előbb teljesítés vagy kártérítés, utóbb csak teljesítés, végül ismét teljesítés vagy kártérítés, Kúria VII. 4129/4919.; előbb teljesítés, utóbb teljesítés vagy kártérítés, Kúria II. 654,4/1918.; előbb teljesítés •vagy kártérítés, utóbb csak kártérítés, Hiteljogi Dtár X. 144.; előbb teljesítés vagy kártérítés, utóbb csak teljesítés, Hiteljogi Dtár XI. 42., 137. és XIII. 48. 3. Ha az alperes kezén elveszett ingóknak a károsodáskori értéke iránt indított keresetet a felperes az időközi áremelkedés cimén felemeli, a bíróság a károsodáskori érték címén — a szakértők véleménye alapján — a felemelt összeget ítélheti meg, anélkül, hogy ezzel a kereseti kérelmen túlterjeszkednék. (Kúria 1921 szept. 21. P. VI. 1546. sz.) 4. Az a szabály, hogy a tilos és így eredétilég érvénytelen ügyletből egyik fél sem támaszthat a másik ellen jogokat, csak az ilyen ügyletből magából származtatott anyagi jogokra vonatkozik és nem szolgálhat indokul arra, hogy a felperes a jogszerű