Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 120. /. A törvényes képviselő mellőzésének esete (Pp. 75- §•) forog fenn, ha a részvénytársaság nevében a kereset indítására szóló meghatalmazást oly egyén írta alá, akinek önálló cégjegyzési joga nem volt. — //. A részvénytársaság által történt ama bejelentés, miszerint a pert a maga nevében indítottnak el nem ismeri, a keresettől való elállásnak nem minősíthető, mert a keresettől való elállásnak (Pp. 186. és 187. §§.)_ előfeltétele az, hogy a kereset magától a féltől, illetve törvényes képviselőjétől eredt vagy utóbbi azt ilyenül utólag elismerte légyen. — ///. A fél nevében törvényes képviselőként jogosulatlanul fellépő egyént a fél költségeiben akkor is el kell marasztalni, ha a keresetet saját nevében is indította s így pertársként szerepel. — IV. Az a körülmény, hogy mindkét alsóbíróság ítflet helyett végzés alakjában határozott, a kérdésnek a beadott felfolyamodás folytán ugyancsak végzéssel való érdemleges elbírálását nem gátolja, ha az evégből szükséges tényállás vitatlansága folytán, az elbírálandó kérdésben további tárgyalásra nincs szükség.^ (Kúria 1922 márc. 22. P. IV. 1207. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőrendű felperes felfolyamodásának helyt ad s ennek következtében az elsőbíróság végzését akként változtatja meg, hogy a másodrendű felperesnek a pertől valö elállását megállapítja s ugyanezt a felperest azzal a kérelmével, hogy az elsőrendű felperes a perindítás folytán felmerült költségeiben marasztaltassék, elutasítja; a végzésnek azt , a részét pedig, amely szerint az elsőrendű felperes az alperes részére 6000 K eddigi tárgyalási költség megfizetésére köteleztetett, hatályon kívül helyezi s erre vonatkozóan az elsőbíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Dr. J. B. ügyvéd, mint az első-.és másodrendű felpereseknek a keresethez A) és B) alatt csatolt s alaki tekintetben szabályszerűen kiállított meghatalmazással igazolt képvisePerjogi Döntvénytár. VII. 8