Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Pérjo'tfi Oüvilvénylár. 69 ellenkeznék a szerződés tárgyáról való szabad rendelkezés jog­elvével is, ha a külföldivel ügyleti összeköttetésben álló magyar állampolgár a választott bíróság igénybevételétől már eleve elzárat­nék egyedül amialt, hogy a vele szerződő külföldi irányában a választolt bíróság ítélete nem hajtható végre, noha lehetséges, hogy a magyar állampolgár ennek tudatában szerződölt s nincs kizárva az sem, hogy az ítélet alapján a külföldi végrehajtás nél­kül is teljesít, De az a magyar állampolgár, aki külföldivel szerződik az iránt, hogy magyar választott bíróság döntsön a közöttük vitás vagyonjogi ügyekről, már a szerződés megkötésekor gondoskod­Jiatik arról, hogy a választott bíróság ítélete végrehajtható legyen akkor is, ha teljesítésre a külföldi'kötelezletnék. Kikötheti ugyanis, hogy az ő igényeit a külföldi erre az eshetőségre" belföldön a megfelelő összeg letételével vagy egyéb módon már előre bizto­sítsa. Ha pedig a magyar állampolgár saját érdekeit a külföldivel szemben megvédheti annak ellenére is, hogy ez utóbbi ellen a magyar választott bíróság ítélete — ha ez a bíróság szerződéses alapon jár el — külföldön végre nem hajtható, akkor önmagá­tól megdől annak a jogi álláspontnak helyessége, amelyre a fellebbezési bíróság ítéleti döntését alapította. Egyébként, ha a fellebbezési bíróság álláspontja érvénye­sülne, az a visszás helyzet is előállhatna, hogy a magyar szer­ződő fél az ítélet végrehajthatatlansága miatt megtámadhatná a választott bírósági szerződés érvényességét akkor is, ha teljesí­tésre egyedül ő köteleztetnék, noha ebben az esetben az ítélet . végrehajtható; továbbá, hogy a szerződés érvénytelenítése foly­tán, amely maga után vonná a választott bíróság ítéletének érvény­telenségét is, a megtámadó esetleg olyan előnyökhöz jutna, ame­lyek őt különben nem illetnék meg s amelyek tekintetében a szerződés megkötésekor volt tényleges állapot többé helyre nem állítható, ami előfordul a jelen esetben is, amennyiben a fel­peres ellen folyamatban volt bűnügyi eljárás, zárlat és biztosí­tási végrehajtás azért lett megszüntetve, mert ezt a választolt bírósági szerződésben a felperes kikötötte. Ilyen visszás helyzetek előállása pedig a jóhiszemű szerződő fél érdekeit veszélyezlelné s rovására volna annak a kölcsönös bizalomnak is, amely a szerződések létesítésének nélkülözhetet­len előfeltétele. Azon az alapon tehát, hogy a felek érdekei egyenlő védel­mének lehetősége nélkül való különleges bírósági eljárás tekin­tetében érvényes szerződés nem köthető, nem lehet a felperes által megtámadott választott bírósági szerződést érvénytelennek kimondani annak ellenére sem, hogy a szerződés folytán eljáró

Next

/
Oldalképek
Tartalom