Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. í 1 felvételi tárgyaláson az alperes érdemleges ellenkérelmet terjesztett elő, vagyis perbe bocsátkozott; ezután tehát a pertől való elállásnak a Pp. 187. §-a értelmében csak az alperes beleegyezésével lett volna helye; alperes azonban — miután «a keresettől való elállást, illetve a keresetben érvényesített követelésről való lemondást)) bejelentő 3. sorszámú beadvány vele közöltetett — 4. sorszámú beadványában az elállás figyelmen kívül hagyását és a pernek érdemleges tárgyalását kérte és e kérelmét a 6. sorszámú jegyzőkönyv szerint a tárgyaláson szóval is előadta. A meg nem engedett elállás — a Pp. 186. §. 3. bek. és 187. §. 1. bek. értelmében — nem szünteti meg a perindítás hatályait és így nem gátolhatja azt, hogy az alperes a Pp. 189. §-a értelmében a végítéletet megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig viszontkeresetet emelhessen; de a felperesi joglemondás sem zárja ki a viszontkereset emelését; mert a Pp. 390. §-a szerint a bíróság abban az esetben, ha a felperes követeléséről lemond, az ellenfél kérelmére a lemondás értelmében ítéletet köteles hozni; ennélfogva oly esetben, amikor — mint a szóval előadott 5. sorszámú beadvány szerint ebben a perben is — az alperes a joglemondás folytán a kereset elutasítását kéri, nem a felperes joglemondása önmagában véve, hanem csak az ennek értelmében hozott ítélet fejezheti- be a pert és szüntetheti meg a perfüggőséget. A fennforgó esetben tehát az alperesnek a Pp. szabályai értelmében jogában állott a felperesi lemondás folytán hozandó végítéletet megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig viszontkeresetet emelni és így az első bíróság helyesen bocsátkozott a viszontkereseti követelés további tárgyalást nem igénylő részének érdemleges eldöntésébe. Ebből folyólag a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét, mely a viszontkeresetet — a perfüggőség megszűnéséből merített, de a fentiek szerint meg nem álló indokokból — visszautasította, hatályon kívül helyezni és a fellebbezési bíróságot az elsőbírói részítélet még jogerősen felül nem bírált (t. i. a kamatokra vonatkozó) rendelkezésének érdemleges felülbírálására utasítani kellett. A részítélet elleni felíebbvitel folytán felmerült költségek viselése iránti intézkedés a Pp. 424., 508. és 543. §-ai értelmében a végítéletre hagyatott. * * = Ad I. Ellenkező Perj. Dtár II. 14. sz. — Ad II. V. ö. Grill Dtár XII. 4474, sz.