Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 23 Minthogy pedig a kereseti illetékkövetelésre nézve az elévülési határidő, amint az a m. kir. Kúriának a P. V. 4022/1918. sz. határozatában elfoglalt jogi álláspontjából kitűnik, csak akkor következett volna be, ha felperes az illetékfizetést az 1913 április 8-áig sem szorgalmazta volna, ez az eset pedig a felhívásnak kellő időben történt postai elküldése folytán fenn nem forog: helytelen a fellebbezési bíróságnak az a jogi következtetése is, hogy a kereseti illetékkövetelés elévült. Erre és arra való tekintettel, hogy a kereseti követelés valódisága és fennállása egyébként kifogás tárgyává nem tétetett: a m. kir. Kúria felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta s alpereseket a kereseti kérelemhez képest marasztalta. A költségekre vonatkozó rendelkezés a Pp. 543. és 508. §-án alapszik. = V. ö. Perjogi Dtár III. 221., 223., 224., 226. sz. 18. /. Rendes perben a fellebbvitel elbírálását nem gátolja az a körülmény, hogy az alsóbírói ítélet nem kézbesíttetett annak a nem védekező alperesnek, akivel szemben a kereset elutasíttatott, s akire nézve az indokok sem tartalmaznak olyan kijelentést, mely ö reá sérelmes lehetne. — //. Rendes perben egyedül a perköltség miatt akkor sincs helye feltebb vitelnek a harmadbírósághoz, ha az ellenfél érdemben fellebbezett. (Kúria Rp. IV. 290/1919. sz.) * * = Az 1907:XVII. tc. S. §-a lényegileg teljesen megegyezik a Pp. 521. §. 2. bekezdésével. Mégis azt a kérdést, hogy az egyik félnek a másodbírói ítélet elleni érdemi jogorvoslata megengedetté teszi-e a másik félnek egyedül a perköltségre vonatkozó jogorvoslatát, a gyakorlat a Pp. alá eső perekben (nyilván az 531. §. 1. bek. 2. mondatára tekintettel) igenlően, a régi rendes perekben azonban nemlegesen oldotta meg.