Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. Ezt az egyességet a gyámhatóság a netalán születendő utóörökösok érdekéből jóvá nem hagyta, minek folytán az örökhagyó lestvérei és az ügygondnok állal képviselt netalán születendő utóörökösök a hagyatéknak átadását az 1916 aug. 10-ikén létrejön egyesség alapján kívánták, F. V. pedig az 1917 február 7. napján és J918 január 29. napján létrejött egyesség alapján kérte. Ilyen körülmények közölt, minthogy az 1917 l'ebr. 7. napján és 19,18 január 29. napján felvett tárgyalási jegyzőkönyvekbe foglalt megállapodás érvényét az örökhagyó oldalrokonai és a netalán születendő utóörökösök ügygondnoka támadták meg és az a vitás kérdés, hogy ez a megállapodás az egyességet kötő telekre és utóörökösökre mennyiben kötelező, csak per útján dönlhető el, ennélfogva a megállapodás érvényét megtámadó oldalrokonokal és az utóörökösöket a másodbíróság törvényszerűen utasította perre. A másodbíróságnak perre utasíló rendelkezését tehát a most tel hozottakból helyben kellelt hagyni. * * = V. ö. Perj. Dtár VI. 83. és jzt. 88. 7. Nem keresetváltoztatás, ha felperes a szolgalmi jog bekebelezésének tűrése iránti keresetet előbb az alperessel, mint örökössel szemben, hagyományi jogcímre, utóbb pedig a telekkönyvbe jutott örökös jogelismerő nyilatkozatára és Ígéretére alapítja. — //. A Pp. 189. §-ban szabályozott új keresetnek is lényeges kelléke a határozott kérelem. (Kúria 1921 szept. 7. P. V. 1217. sz.) A kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálat kérelmükkel elutasítja s egyúttal felperes felülvizsgálati eljárási költségéi 500 K, azaz ötszáz koronában, alperesekét pedig 1125 K, azaz eg\ezerszázhuszonöt koronában megállapítja. Indokok : Felperes keresetében elsőrendű alperest, mint néhai H. L örökösét a javára végrendeletileg hagyományozott lakásszolgalmi jog bekebelezésének tűrésére kérte kötelezni azon az alapon, hogy a szolgalmi joggal terhelendő ingatlannak a nevezett örökhagyó volt a telekkönyi tulajdonosa, elsőrendű alperes