Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)
9ü Perjogi Döntvénytárt Egyébiráni a másodrendű alperes nemcsak lel nem lehelte azt, hogy K. Emilt a felperes a 4. sz. megállapodásra felhatalmazta, hanem D. B. tanúnak a vallomásából, úgy a tárgyalási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a másodrendű alperes részéről nem kifogásolt H) alatti okirat tartalmából a Pp. 515. §-a alapján megállapítható a K. E., I. B. tanuk vallomása állal Ls megerősített az a tényállás, hogy lv. E. a másodrendű alperesnek az írásba foglalást megelőzően kifejezetten tudtára adta azt, bog) a i. sz. megállapodásra a felperestől meghatalmazása nincs. Ezeknél az okoknál fogva tehát megdől az elsőbíróságuak az az álláspontja, hogy a 4. sz. okiratban a felperessel szemben a Pp. 45. §-ához képest a nyíregyházi kir. járásbíróság kizárólagos illetékessége érvényesen kiköttelelt és így eldöntendő, hogy az elsőbíróság illetékessége a-Pp. 77. §-a alapján a perlársssági összefüggésben megáll-e. Az e tekintetben döntő súllyal bíró az a kérdés, hogj a perbe vitt igény alapjául szolgáló ügylet a KT. 2.v>s. ^. l. pontja és 261. §-a értelmében mindkét alperesre épen úgy. mint a felperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez, a keresetlevélnek ebből a szempontból irányadó állításai és az olt felhívott szerződések tartalma alapján kétségei nem szenved ; amiből pedig a KT. 268. §-a értelmében az következik, hogy a szóbanforgó vételi ügyletekben részt veit felek, tehát az alperesek kötelezettsége, ha az megállapítható lesz, egyetemleges és ennek következtében ilt arról, hogy a másodrendű alperes fő- és az elsőrendű alperes mellékkötelezett, szó sem lehet. Mindakét alperes főkötelezetli minősége pedig azzal jár, hogy az elsőrendű alperesre nézve a Pp. 19. §-a alapján általánosan illetékes budapesti kir. törvényszéknek az illetékessége a Pp. 77. §. második bekezdése első mondata értelmében a másodrendű alperesre nézve is megáll s így ennek az alperesnek a Pp. 180. 3. pontjára alapított pergátló kifogása megállhaló alappal nem bír. Ezen az alapon tehát az elsőbírósági ítélet megváltoztatásával a másodrendű alperes állal emelt pergálló kifogást elvetni és ugyanőt a Pp. 430. §-a alapján az ezzel felmerült költségnek, végül a Pp. 508. §-a alapján a sikerre vezetett fellebbezés által okozott költségnek is a viselésére kötelezni kellelt. A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasítja. indokok: A visszautasítás a Pp. 522. §. I. és 2. bekezdésén alapszik. Egyrészt ugyanis nincs helye felülvizsgálatnak azon az alapon, hogy az ügy — bármily okból — a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Másrészt a Pp. 45. §-ában szabályozott illetékesség sohasem esik a kizárólagos illetékesség fogalma alá.