Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Tartalom mutató. VII zat a későbbi per érdemére is kihatna; de a két perben érvényesíteni kívánt jog terjedelme különböző _-„___„_ „„ „„ 42 32. Az előjegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított per nem létesít pei'függősóget az előjegyzés igazolása iránt utóbb indított perrel szemben; mert amennyiben a korábban indított keresetnek hely nem adatik, a második per tárgytalanná nem válik, ha pedig a korábban indított keresetnek hely adatik is, ez a körülmény csak a második per érdemi elbírálására bírhat befolyással, magát az érdemi elbírálást azonban mellőzhetővé nem teszi „_ „. 43 33.1. A perfüggőség szempontjából a peres felek azonosságával egy tekintet alá esik, ha az egyik perben a jogelőd, a másik perben pedig oly jogutód szerepel peres félként, akivel szemben a jogelőd ellen hozott ítélet az ítélt dolog erejével bírna és külön ítélet hozatalát feleslegessé tenné. Az a körülmény azonban, hogy a külön perelt adósok egymással egyetemleges kötelezettségben állanak, nem állapítja meg a perfüggőség előfeltételéül szolgáló ügyfél-azonosságot. És e szempontból teljesen lényegtelen az a körülmény, hogy az egyik perfél a másik perben szavatosként perbehivatott; mert a Pp. 89. §-a esetében, a szavatosságot elvállaló perbehívott nem a peres fél, hanem csak a mellékbeavatkozó fogalma alá esik_ „_ „ ,„. _ „ _ „ „„ „ „,. „ _„ 43 Perfelvételi tárgyalás. Pergátló kifogások., (Pp. 178—193. §-ai.) 23.1. Annak megítélését, vájjon eléggé idejekorán közölték-e alperessel a keresetet arra, hogy a keresetre való nyilatkozás végett a perfelvételre előkészülhessen, a Pp. 179. §-a az elsőfolyamodású bíróság belátására bízza : az elsőbíróságnak a halasztást megtagadó végzése tehát fellebbviteli panasz tárgyává nem tehető. — II. A fél percselekmónyének a bíróság nem tulajdoníthat olyan jelleget és célzatot, amelyet attól a fél maga - kifejezetten megtagad: ha tehát az alperes a felperest mint külföldi honost perköltségbiztosítók adására kéri kötelezni, de kifejezetten kijelenti, hogy ezt a kérelmet nem pergátló kifogásként terjeszti elő, a bíróságnak nincs joga azt mint pergátló kifogást elbírálni. Ha mégis így jár el, ez a legszélesebb körű perorvoslatra és ezzel a per elnyujtására alapon nyújtván, nem az alperesre, hanem a felperesre sérelmes ~_ _„ _ 26 29.1. A meg nem engedett elállás (187. §.) a perfüggőséget meg nem szünteti és a viszontkereset emelését nem gátolja 40 30. Feleknek a fellebbezési eljárásban a per megszüntetése iránt beadott közös kérvénye a keresettől való elállást (187. §.) és az alperesnek ehhez való hozzájárulását jelenti, aminek következtében nem a felebbezés hatályát, hanem az elsőbírói ítélet hatályát és a pert kell megszűntnek nyilvánítani™ „_ 42 28.1. Az a kifogás, hogy az ügyben a tözsdebíróságnak kell eljárnia, a Pp. 180. §. 4, pontja alá esik .„. .„ _ .„ „ 33 76. Perindítási tilalom nem pergátló körülmény ? ~_ ™ 79 77. Ha a perújítási kereset a Pp. 566. §. 2. bekezdése ellenére nem a fellebbezési bíróságnál, hanem az elsőbíróságnál adatott be, amely azt, a hatáskör hiánya dacára, érdemlegesen elbírálta, a fellebbezési bíróság az eljárást a Pp. 180. §. 3. pontja és