Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

80 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1948 máj. 22. P. V. 257. sz. a.) A Kúria: Alpereseket perújítási keresetükkel elutasítja. indokok: Alperesek a Pp. 563. §-ának 5. pontjára alapított perújítási keresetükben azt adják elő, hogy az alapperben B. L. nem képviselhette jogérvényesen felperesként mint annak gondnoka K. S-t, mert a gyámhatóság előbb nevezettet csak az özvegy K. T.-né hagyatéka ügyében rendelte ki eseti gondnokul, aminélfogva B. L. peí* indítására jogosítva nem volt, továbbá, hogy K. S. még 1914. évben a harctéren eltűnt s így az alapperben a fellebbezési eljárás során dr. S. J. ügyvéd által bemutatott meghatalmazást 1915. jan. 15-én nem állíthatta ki s az addig tett peres lépéseket jóvá sem hagyhatta, következőleg nevezett ügyvéd K. S. képviseletében meghatalmazás nélkül lépett fel. Ez alapon alperesek egyedül B. L. és dr. S. J. ügyvéd perbevonásával kérték az alapperbeli másod- és harmadbírósági, őket marasztaló ítéletek hatályon kívül helyezését a B. L., mint gondnok által megindított peres eljárás megszüntetését és B. L.-nak az alapperben és a jelen újított perben felmerült összes költségben való marasztalását. A felperesként perbevont B. L. és dr. S. J. ügyvéd ellenkérelme a perújítási kereset elutasítására és alpereseknek a jelen újított per költségeiben való marasztalására irányul. A perújítás fogalmából következik, hogy az újított pernek azok között a felek között kell lefolynia, akik között az alapper folytattatolt, illetve azok között, akik az alapperben szerepelt felekkel törvénynél fogva egy személynek tekintendők, nem lévén kizárva az, hogy az újított perbe az abban érvényesíthető kártérítési és egyéb igény szempontjából más személyek is perbevonassanak, azonban a törvény által kizártnak kell tekinteni, hogy az alapperben felperesként szerepelt és pernyertessé is vált felperes perbenállása nélkül az újított perben az alapperbeli marasztaló ítéletek hatályon kívül helyeztessenek. Tartoztak volna tehát alperesek a perújítási keresetet K. S. ellen is intézni és annak megidézését is, még pedig az esetben, ha nevezett még mindig ismerétlen tartózkodású, — kinevezendő ügygondnok útján kérni. Minthogy pedig alperesek az alapperbeli felperest, K. S -t perbe nem vonták, sőt a perújítási keresel tárgyalása során hozzájuk intézett kérdésre képviselőjük által azt jelentették ki, hogy nevezett felperest perbevonni nem kívánják s őt perbe vontnak nem tekintik: annálfogva alpereseket perújítási keresetükkel eme hiányos perbevonás okából elutasítani és őket mint perveszteseket a Pp.