Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. í 1 életbenléte tehát — az ellenkező b. ü. ra. értesítés darára — valószínűnek mutatkozik. (Pkí. 3718/1947.) A Kúria: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja. Mert: A hagyatéki eljárást befejező jogerős hagyaték-átadó végzés telekkönyvi foganatosítása után és a hagyatéki eljárás keretén kívül szerzett nyilvánkönyvi jogon fellépő felíblyamodók, az örökösödési eljárást szabályozó 1894 : XVI. te. értelmében a hagyatéki bíróság határozatai ellen fellebbviteli joggal bíró érdekelt leieknek nem tekinthetők. / 27. Habár a végrehajtási eljárás során a bíróság a hitelezőt arra kötelezte, hogy az ingatlanságon jelzálogilag, a végrehajtást szenvedők ingóságain pedig végrehajtási zálogjoggal biztosított követelését teljes egészében az ingatlansági tömegre soroztassa, ezzel arra az esetre, ha az ingósági tömeg az ingatlansági tömegnél előbb kerül felosztásra, nem szüntette meg, sőt nem is csorbította azt a hitelezői jogát, hogy az ingatlansági tömegre már jogerősen sorozott, de még ki nem fizetett követelésére nézve az ingósági tömegből is szerezhessen kielégítést. És ezzel kapcsolatban a végrehajtási eljárásban hozott ama'végzés, mellyel a vitás összegnek az ingatlansági tömegből az ingósági tömegbe visszatérítése elrendeltetett, nem zárja ki, hogg a hitelező az ingókból való kielégítési jogát per útján meg ne állapit tassa. y (Kúria 1918 ápr. 30. P. V. 380. sz.) Tényállás : Felperes, akinek a követelése az ingatlanon jelzálogilag, az ingókon pedig végrehajtási zálogjoggal biztosítva volt. az ingatlan árverési vételárából követelésének csak egy részét kívánta soroztatni. Végrehajtást szenvedő ellenzése folytán a Kúria kimondotta, hogy az egész követelés sorozandó, mert a végr. t. 190. §-ának esete (egyetemleges jelzálog) nem forgott fenn. Időközben, a Kúria végzésének meghozatala előtt, az ingókért befolyt vételár felett is sorrendi tárgyalás tartatott, ahol a felperes követelésének egy