Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. 9 való kezelésre adolt megbízás alapján, hanem feltételesen kötőit adásvételi ügylet következtében vette használatba, amennyiben a kihallgatott tanuk a felperes nyilatkozatai alapján ily értelemben vallottak. Egyébként felperes az elsőbírói eljárásban hozzá intézett bírói kérdésre személyesen maga is azl adta elő, hogy alperes a malom használatából lolvóan az ő kezeihez biztosítékul G0ü(> K-t több részletben kifizetett s ezenkívül 28,000 lv után az 1910. évi karácsonyig kamatfizetéseket is teljesített, ami szintén ellene mond annak, hogy a malom használata a felperes egyoldalú elhatározásától függő visszavonásig engedtetett át az alperesnek. Végül nem sértett a fellebbezési bíróság eljárási szabályt azáltal sem, hogy további bizonyítást nem rendelt el a felperes által vitatott, de a perben kihallgatott tanuk vallomása alapján bizonyítottnak nem tekintett s ennek folytán nemlegesen megállapított arra a ténykörülményre sem, hogy alperes a perenkívüli visszavonás következtében kifejezetten is kötelezte magát a kereseti ingatlannak 1916 november 1-én leendő visszabocsálására. Mert a törvény nem kötelezi a bíróságot arra, hogy a felek részéről javasolt bizonyítást felvegye akkor is, ha attól siker előreláthatólag nem várható, s ha a bíróság a mellőzés okait az ítéletben felsorolja, ezek a mellőzést elfogadhatóan támogatják, a ' bizonx ításlélvétel mellőzése eljárási szabályokba nem ütközik. Már pedig a fellebbezési bíróság az ítéletben tüzetesen előadta, hogy a fentebbi irányban felhívott tanuk kihallgatását miért mellőzte, s ekként a Pp. 270. §-ában előírt törvényes követelményeknek eleget tett; álláspontja pedig annál inkább elfogadható, mert a kihallgatott Gy. Máté, kinek vallomása a tényállás eme részének megállapításánál mérlegeltetek maga sem vallotta, hogy alperes a \itatott kötelező nyilatkozatot megtette, noha ez a tanú a felperes előadása szerint a kérdéses nyilatkozat megtételénél, mint társtulajdonos szintén jelen volt. Kzek szerint a felülvizsgálati kérelemben foglalt panaszoknak jogos alapja nem lévén, a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. * * = A Pp. előmunkálataiban semmi nyoma sincs annak, hogy a dologi jogviszony elbírálásának tilalmát azért hagyták volna ki, mert az fölösleges. A kihagyás indoka csak az lehetett, hogy azt nem akarták többé fenntartani, •épúgy mint, nem tartották lenn a sommás visszahehezési perekben. Ha be is bizonyul, hogy alperes visszavonásig használatra kapta az ingatlant, de alperes, ezzel szendéén azt hozza fel, hogy időközben meg is vette az ingatlant, a birtoklás tehát a tulajdonjog alapján illeti meg őt, ettől a védekezéstől nem lehet öt elzárni. Annak sincs perjogi akadálya, hog\ a felperes kettős alapra, úgymint egyrészt a precariumra, másrészt a tulajdonjogra fektesse a keresetet, ha i járásbíróság az utóbbira nézve is hatáskörrel bír, illetve ha az idézés kibo-