Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)
J. /. Házvezetőnő fizetése iránti kereset akkor is a rendes bíróság elé tartozik, ha a felperesnek cselédkönyve volt. — II. A Pp. 382. és köv. §-aiban foglalt rendelkezések kizárják azt, hogy a felülvizsgálati bíróság érdemi intézkedés alapjául elfogadhassa-az előleges bizonyítás iránt hozzá közvetlenül benyújtott kérvényt. (Kúria 1947 ápr. 2. P. II. 6413 1916. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes által emelt pergátló kifogás elvetésével a budapesti központi kir. járásbíróság hatáskörét a jelen per érdemi elbírálására megállapítja s az ügyet annak érdemleges tárgyalása és érdemleges ítélet bozatala végett az elsobírósághoz visszautasítja és a felülvizsgálali eljárásban felmerüli költséget a felperes részére 2Q0 K-ban. az alperes részére pedig 150 K-ban megállapítja. A felperes által P. II. 6443/1916. sz. a. előleges bizonyítás iránt beadott kérvényt a kir. Kúria visszautasítja. Indokok: Felperes az alperes jogelődénél, K. Gy. uradalmi gazdatisztnél 188" jan. 15-étől annak 1915 jún. 7-én bekövetkezett elhalálozásáig, tehát 28 évet meghaladó időn át házvezetőnői alkalmazásban teljesített szolgálatért járó és az 1907. év óta havi (iO K-ban megállapított fizetése iránt indított keresetet. A fellebbezésében előadottak szerint felperes a nevezett gazdatiszt egész háztartását irányította, a gazdatisztet állandóan apolta, gondozta, a felperes mellett a cselédi teendőkre egy, sokszor két cseléd volt alkalmazva s a felperesnek készpénzbeli fizetésén kívül a baromfi- és tehénlartásból, sertéshizlalásból is részesedése volt. A felperes által néhai K. Gy. háztartása és gazdasága körül teljesített, a fentiekben vázolt feladatok természetére és körére, Perjogi Dürménytár. V. 1