Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

112 Perjogi l)ijnlini>njlár. í>2 Amikor az ítélet nem a peres fél ügyvédjének, hanem más hasonnevű ügyvédnek kézbesíti etjeit, a felülvizsgálati határidő folyása meg nem kezdődött és így a határidő elmulasztása miatti igazolás felesleges, mert mulasztás nem forog fenn. Ha a fél mégis igazolással él, a felülvizsgálati kérelmei mint kellő időben beadottat el kell fogadni. Közömbös, hogy a fél mikor szerzett a hibáról tudomást és hogy akár a hibás kézbesítéstől, akár a liiba megtudásától több mint 6 hó telt el. mert a Pp. fc52. $-ának az igazolási határidőre vonatkozó rendelkezései ily esetben nem nyerhetnek alkalmazást. (Kúria IV. P. 328 1920. sz.) * •* = Helyes az az álláspont, hogy az idézés, illetve kézbesítés szabálytalansága nem zárja ki az igazolást, habár a sérelem más módon — a kézbesítés ismétlésével vagy íellebfivitelíel — is orvosolható lenne. Ugyanígy : ha a ^ereset nem annak a kezéhez kézbesíttetett, aki az alperes egyletet az alapszabályok szerint képviseli Dt. III. f. XV. -2S. — Ellenkező : nem élhet a tárgyalás elmulasztása miatt igazolással, aki a tárgyalásra nem törvényszerűen idéztetett Bp. Tábla 27,499 1885., Dt. új f. XXIX. :536. 1. /. A Pp. 'i39. §-ának az idézés feloldására vonatkozó rendelkezése a Pp. 568. Z-a értelmében akkor is alkalmazást nyer. ha a per felvételi határnapot a perújító alperes mulasztja el. — //. A Pp. 218. ii-ából nem következik, hogy az ugyanazon napra és órára kiíiízött ügyek kikiáltása esak akkor történhetik meg, ha a sorrendben megelőző ügyek már letárgyaltattak. (Kúria 1919 márc. 12. P. Vili. 322. sz.) = Fenti határozatból következik, hogy mindig az újítót kell felperesnek tekinteni. V. ö. Perj. Dl. II. 419. és jegyz., Í2:5. és 424. sz.