Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. get alkalmazó kincstár ellen, ez a rendes polgári bíróság hatáskörébe tartozik. (Kúria 1920 ootárc. 3. P. V 1713 1919. sz.) A m. Kúria: Alperesi felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok > Alperesnek felülvizsgálati kérelmében panasza az. hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sérteti azzal, hogy al­perest a felperes kártérítési keresete ellenében á Pp. 180. §. 1. és 2. pontjára alapított pergátló kifogásával elutasította. A panasz nem alapos. Felperes keresetét a/, esztergomi m. kii-, adóhivatal kikül­dött közegének az 1918. évi május :29-én már megtartott adó­árverést követőleg, 1918 június 19. és 20. napján, tehát már a közigazgatási eljárás befejeztével tanúsított önkényes és tör­vényellenes magatartására alapítja és az ebből keletkezett kárá­nak megtérítését a közvetlenül alperesített kincstártól követeli. Tehát tisztán magánjogi kárigény elbírálásáról van szó. E tekintetben az 1869: IV. le. 1. és iO. §§-aira is külö­nös figyelemmel, jogszolgáltatásunknak alapelve az. hogy a magánjogi igények feleli szabáh szerint a rendes polgári bíró­ságok ítélnek és ebből fotyólag magánjogi igényre vonatkozó vagyoni felelősséget is a rendes polgári bíróságokon kívül más közhatóság csak abban az esetben állapíthat meg. ha erre ki­fejezett tételes jogszabály van. Ezen alapelven nyugszik a m. Kúriának állandó joggyakor­lata egyfelől arra nézve, hogy a kincstár tételes jogszabályok hiányában is rendszerint felelős azért a kárért, amelyet az állam közegei hivatalos eljárásuk körében. Nagy a reájuk ruházott hiva­talos hatalom felhasználásával harmadik személynek jogellenes cselekménnyel vagy mulasztással okoztak és hogy az ily alapból származtatott kártérítési igény érvényesítése, a különlegesen sza­bályzón esetek kivételével, nincs korlátozva azzal, hogy a káro­sult fél elsősorban a közvetlen tettes ellen tartozik kártérítési igényével fellépni: másfelől, hogy a kárigény felett ítélkezésre jogosult polgári bíróság annak az előzetes kérdésnek a meg­vizsgálására is jogosult, hogy az eljárás, amely a kárigény alap­jául szolgál csakugyan jogellenes-e s az a kárigény megállapí­tására alkalmas-e? A m. Kúria eme joggyakorlatának helyességét a Pp. 234. §-a is támogatja, mert eszerint még az esetben is. ha a per egész­ben, vagy részben olyan körülménytől függ. amelynek megálla­pítása valamely közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a pol­gári bíróság nem köteles a keresetet elutasítani, hanem a per tárgyalását a közigazgatási hatóság végérvényes döntéséig fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom