Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

108 Perjogi Döntvénytár. alperes elleni hasonló igények elbírálását a bíróságok hatásköréből elvonná. A jelen esetben nem alkalmazható a Pp. 180. S-ának 2. pontja sem. Igaz ugyan az. hogy az illetékbehajtások körüli szabálytalanságok miatt az 1889. évi XXVIII. te. 8. §-ának ::>>. b) pontja értelmében a pénzügy igazgatósághoz lehet panasznál fordulni, amelynek határozata lelett a hivatkozott törvény 12. §-a értelmében a közigazgatási bizottság, végső fokon pedig az 1896: XXVI. te. 82. $-ának 5. pontja értelmében a közigazgatási bíróság dönt. Ez a körülmény azonban az eljárás megindítását nem zárja ki. mert a Pp. 180. §. 2. pontja értelmében csak akkor kell más hatósági eljárásnak a bírósági eljárást megelőzni, ha ezt törvény írja elő. a jelen esetre vonatkozólag pedig ilyen törvényes intézkedés nincs Annak a kérdésnek elbírálása pedig, hogy a kir. törvényszék bele mehet-e a végrehajtási eljárás szabálytalanságának vizsgálatába, vagy ebben a tekintetben kötve van-e a közigazgatási hatóságok döntéséhez és esetleg ennek a döntésnek bekövetkeztéig a tárgyalást a Pp. 234. §-a értelmében fel kell-e függeszteni, a per érdemére tartozik. A most kifejtettek folytán tehát a pergálló kifogás alaptalan. (4. P. 37.071—1916 2. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság ítéletét a helyesen megállapított tényállásra alapított indokaiból helvbenhacvja. (P. IV. 7580 1916.) ' [Alperes a tábla ítélete ellen nem élt felülvizsgálati kérelemmel. Ezután a törvényszék és a tábla az ügy érdemében elutasították a keresetei: mert a közadók behajtásával megbízott közegek által a zálogolás és árverés körül követett eljárás ellen benyújtott panaszok felett az 1912:LIII. te. 24. §. 3. b) és 25. 2. b) pontja értelmében a pénzügy igazgat óság és a közigazgatási bizottság, utolsó fokon pedig az 1896: XXVI. te. 82. ni. 5. pontja értelmében a közigazgatási bíróság határoz és így a felperes mint az elárverezett ingók tulajdonosa és az illeték kiűzetése tekintetében kötelezett fél panasszal élhetett volna; mindaddig tehát, míg a szabálytalanság közigazgatási úton meg nem állapíttatott, a kereset idó'előtli.] A m. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A magyar Kúria állandó joggyakorlata szerint a kincstár tételes jogszabályok hiányában is rendszerint felelős azérl a káréri, amelyet az állam közegei hivatalos eljárásuk körében vagy a reájuk ruházott hivatalos hatalom felhasználásával harmadik személynek jogellenes és saját felelősségükei is megállapító cselekményekkel okozlak, és az ily jogalapból származtatod kártérítési igény érvényesítése a különlegesen szabályozott eselek kivételével nincs korlátozva azzal, hogy a károsult fél -elsősorban a közvetlen tettes ellen tartozik kártérítési igényével