Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi l)<mtvénylár. illeték fedezéséül biztosítékot adjon: és az alperes ezen igényének érvényesítésére szolgál a Pp. í80. §-ának 8-ik pontjában szabályozott pergátló kifogás. Ezért mondja ki a Pp. 182. §-ának második bekezdő*, bog) a bíróság, íia e kifogásnak helyt ad. a pert c>ak arra az esetre szünteti meg, ha a felperes az ítélet jogerőre emelkedésétol számítolt nyolc nap alatt a megállapított összeget le nem teszi, vagy pedig az alperessel közösen be nem jelenti. bog) a biztosítás módját egyetértően másként állapították meg. Ebből következik, bog) a felperes a Pp. 180. §; 8. pontjára alapított pergátló kifogás feletti határozathozatalt bevárni nem tartozik, hanem biztosítékadási kötelezettségének a törvényben meghatározott módon már előbb is eledel tehet és bog) ebben az esetben, ha a bíróság a letett biztosíték összegét elegendőnek találja, a "szóbanforgó pergalló körűimén) elenyészik. A megállapított és meg nem támadott lény állás szerint a felperes a pergátló kifogás emelése után és annak elintézése előtt, perköitségbiztosílék címén Í600 K bírói letétbe helyezett és az elsőbíróság ezt az összeget megfelelőnek találván, a periiálló kifogást-elvetette, az e tárgyban felmerült költség viselése feletti határozathozatalt pedig a végítéletre hagyta. A pergátló kifogás elvetése a leniidézeti jogszabályoknak megfelel, meri a pergátíó körülmény az ítélet hozatalakor már nem forgolf fenn: ezért — valamint tekintettel arra. bog) a Pp. 182. $-ának harmadik bekezdése szerint az alperes a biztosíték összegének kérdésében fellebbvitellel nem élhet — helyesen határozott a fellebbezési bíróság, amikor az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta és a fellebbező alperest a Pp. 508. §-a értelmében a sikertelen fellebbezés költségeiben marasztalta: az elsőrendű alperes ama felülvizsgálati panaszai tehát, amelyek a felperes üzleti telepének hol fekvésére és a viszonosság hiányára, mint — a fentiek szerint már tárgytalan — biztosítékadási kötelezettség előkérdéseire vonatkoznak, külön elbírálási nem igényelnek. Ezek alapján az elsőrendű alperesi felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. * ¥ — Természetes, hogy a pergátló kifogás kérdésében, a letétbeheJyezes előtt felmerült költségben a felperes marasztalandó; mert a letétbehelyezés ténye a kifogás alaposságának elismeréséi jelenti. A Kúria határozata megfelel a Pp. 396. §--áhan kifejezésre jutott niinak az elvnek, hogy a per folyamán történt változás a határozathozatalnál rendszerint figyelembe veendő.