Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

88 Perjogi Döntvénytár. A magyar Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1874: XXXIV. tc. 61. §-a szerint ügyvédi meghatalmazással csak annak az ügyvédnek kell magát igazolnia, aki a fél nevében bíróság, vagy hatóság előtt ügyködik. A fizetéseit megszüntető kereskedőnek a hitelezőivel való kiegyeztetését célzó közbenjárói tevékenység azonban a bíróság, vagy hatóság előtti ügyködés körén kívül esik, az ily irányú működés. kifejtése céljából adott megbízás tehát — ha az ügyvédnek adatik is — az ügyvédi rendtartásban a meghatalmazásokra vonatkozóan megjelölt alakiságokhoz kötve nincs és így azt külön ügyvédi meghatalmazás kiállításának esetén kívül is joghatályosnak kell tekinteni, tehát a megbízás tényét nemcsak alakszerű ügyvédi meghatalmazással, hanem a megbízásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, egyéb módon is lehet bizonyítani. Az elsőbíróság ítéletében előadott tanúvallomások adataival pedig kellő bizonyítást nyert az, hogy U. M., a közadós cég egy ik tagja, a cég nevében a felperest a cég hitelezőivel való kiegyezés megkísérlésével megbízta, a fennebbiek szerint tehát ezzel szemben nincs döntő jelentősége annak, hogy a 24. pont alatti ügyvédi meghatalmazás e megbízással kapcsolatban, vagy ugyanebből a megbízásból folyóan állíttatott-e ki ? A büntetőtörvények rendelkezései szerint a csődnyitás ténye a büntető eljárás .megindítását szükségképen maga után vonja s így a fizetéseit megszüntető kereskedőnek nemcsak a vagyoni bukás, hanem a csődnyitás következtében beállható büntetőjogi megtorlás elhárítása szempontjából is érdekében áll a csődöt megelőző kiegyezés létesítése. A csődhitelezőkkel való kiegyezés tehát a fizetésmegszüntetés minden esetében szolgálja e kettős érdek védelmét és így annak az alperesi érvelésnek, hogy a közadós hitelezőivel való kiegyezés megkísérlése körüli felperesi ténykedés elsősorban a cégtulajdonosok bűnügyi üldözésének elhárítására irányult, elfogadható alapja már csak azért sincs, mert az alperes viszonválaszában beismerte, hogy a felperes által megkisérlett egyeztetés keretében a közadós cég vagyonának csődön kívül, felszámoló-bizottság által való felosztásáról volt szó s hogy a felperes ennek megvalósítása érdekében sokat fáradott. A felperes által kifejtett tevékenység tételszerű kimutatása a megbízás tárgyának természeténél fogva az elsőbíróság által helyesen kifejtettek szerint a díjérvényesítés anyagjogi feltételéül nem szolgálhat, a kifejtett tevékenység beható méltatásával történt díjmegállapítás tehát anyagi jogszabályba nem ütközik. Ezért a másodbíróság ítélete az abban felhozott és az elsőbíróság ítéleté-