Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

XXX T arfalommutató. Lefoglalt követelés behajtása. (Végr. t. 12b. §-a.) 168. Keresetváltoztatást képez, ha a végr. t. 124. §-a alapján a lefoglalt követelés behajtására feljogosított végrehajtató, az evégből indított perben, a keresetet utóbb arra is ala­pítja, hogy a végrehajtást szenvedő csak színlegesen, illetve az ő kijátszása végett engedményezte a követelést harmadik személyre. Ha azonban a szavatosként perbehívott en­gedményes a Pp. 92. §-a értelmében alperesként perbelépett és a megváltoztatott kereset tárgyalásába tiltakozás nél­kül belebocsátkozott: akkor az a körülmény, hogy a le­foglalt követelés az engedményes által indított igényper folytán a zár alól feloldatott, nem állhat útjában annak, hogy felperes, a végr. t. 124. §-a alapján nyert behajtási feljogosítás megszűnte után is és ettől függetlenül, a szín­legességre alapított második jogalapon e perben a követe­lése kielégítését a rosszhiszemű alperestől követelhesse.... 188 181. I. A végr. t. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok által indí­tott perben az alperes — a végrehajtási zálogjog meg­szűntére vonatkozó kifogáson kívül — nem élhet olyan ki­fogással, amely csak a végrehajtást szenvedőt illeti meg. — II. A végrehajtást szenvedő a végr. t. 124. §-a alapján indított behajtási perbe az alperes érdekében is beavatkozhatik. — III. A végr. t. 124. §-a alapján az ügygondnok által indí­tott perben a végrehajtató nem peres fél; itt tehát nem oldható meg az a kérdés, hogy a végrehajtatónak a köve­telésébe beszámítható-e a végrehajtást szenvedő beavat­kozónak valamely állítólag fennálló követelése és hogy ennek a beszámításnak a következtében a végrehajtató­nak a beavatkozóval szemben végrehajtási joga megszűnt-e. — IV. Az a körülmény, hogy a végrehajtást szenvedő a végre­hajtatónak ő ellenében fennálló követelését saját magánál letiltotta, nem gátolhatja a végrehajtatót abban, hogy a végrehajtást szenvedő adósánál végrehajtás útján lefog­lalt követelést, ügygondnok felperessége mellett^ be nem hajtassa, hanem esetleg csak azt eredményezheti, hogy a behajtott követelést, vagy annak valamely részét a bíró­ság nem a végrehajtatónak, hanem a végrehajtást szen­vedőnek fogja kiadni 205 i 181. V. A végrehajtást szenvedőt egy másik államban lakó adósával szemben megillető követelés lefoglalását és ennek alapján a további végrehajtási intézkedéseket olyan végrehajtási cselekménynek kell tekinteni, amelyeknek" a foganatosí­tására annak az államnak a bírósága van hivatva, amely államnak a területén a végrehajtást szenvedőnek az adósa lakik 20í 183. A végrehajtást szenvedő követelésének a behajtására az 1881 : LX. tc. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok akár kereset, akár kifogás alakjában megtámadhatja a végre­hajtást szenvedő által kötött jogügyletet annyiban, amennyi­ben azt a végrehajtást szenvedő jogosítva lett volna meg­támadni ; de jogköre nem terjed ki arra, hogy a végrehajtatót harmadik személlyel szemben megillető, habár a követelés kielégítésére szolgáló igényt ügygondnoki minőségéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom