Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Perjogi Döntvénytár. 153 fásával történhet; ez azonban nem zárja ki azt, hogy az ügyvéd járandóságai behajtása iránt folyamatba tett eljárás során szóval is elő ne terjeszthesse számadását. (Budapesti kir. tábla 1915 P. IV. 12,523. sz.) 144. Ügyvédi jutalomdíj nem követelhető, ha a díjlevél szerint ellátandó ügy a díjlevél kiállításakor már kedvezően el volt intézve, és az ügyvéd erről közönséges gondossággal meggyőződhetett volna. (Budapesti kir. tábla 1915. márc. 1. 1914. G. 1477. sz.) A budapesti kir. tábla: A felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a megtámadott ítéletet megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az állandó gyakorlat szerint az ügylet tévedés alapján akkor támadható meg, ha a tévedés lényeges körülményre vonatkozik és az menthető, a másik fél pedig a tévedést felismerhette. A tennforgó esetben a tényállás szerint mindkét peres fél tévedésben volt s tévedésük abban állott, hogy a keresetben említett illetékügy kedvező elintézéséről a B) alatti okiratban foglalt megállapodás létrehozásakor nem bírtak tudomással. De a felperes tévedése nem is menthető, mert az alperesek érdekében beadott fellebbezés sorsáról a kir. pénzügyigazgatóságnál a B) alatti egyesség megkötése előtt közönséges gondossággal meggyőződhetett volna. E tekintetben téves a megtámadott ítéletnek az az indoka, hogy felperes az elintézésről az iratok elkallódása miatt nem szerezhetett tudomást. Ezt a meggyőződését a fellebbezési bíróság az alperesek perbeli előadásából merítette. Azonban az alperesek azt adták elő, hogy az iratok még az 1913 szeptember hóban, elintézés előtt, kallódtak el s ennek íolytán ők az illeiékügyi fellebbezésüket a pénzügjigazgatóságnál jegyzőkönyvbe mondták s az ügy ez alapon nyert elintézést. Az ügy elintézése pedig a C) és D) alatt csatolt végzések szerint az 1913 november 13. napján történt, te,hát felperesnek .az ugyanazon év és hó 30. napján létrejött B) alatti egyesség