Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

U6 Perjogi Döntvénytár. Minthogy továbbá a fellebbezési bíróság az A) alatti okirat tartalmát abban az irányban is helyesen értelmezte, hogy az okiratban dr. B. József javára kikötött jutalomdíj mennyisége nem függ a tanácskozások és helyettesítések számától, alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság által megítélt ügyvédi jutalomdíj n^m áll arányban a dr. B. József által teljesített kétszeri helyettesítéssel és háromszori tanácskozással s így helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mellyel alperest az A) alatti szerződésben vállalt kötelezettség alapján az összeg szerint nem vitás egész jutalomdíjnak a néhai dr. B. József örökösei részére leendő bírói letétbehelyezésére kötelezte. A kir. Kúria ezekből az okokból alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította s a felpereseknek okozott felülvizsgálati költség fizetésére a Pp. 543. és 508. §-ai alapján kötelezte. = V. ö. Perjogi Dtár II. 8. sz. 127. Az ügyvéd és a nála alkalmazott ügyvédjelölt között létrejött olyan szerződés, amely szerint az ügyvéd az ügyvédjelölt tevékenysége ellenértékét nem meghatározott évi vagy havi fizetésben, hanem összjövedelme bizonyos hányadában állapítja meg, habár ennek ellenében ezután az ügyvédjelölt az irodai költségek egy bizonyos részének fedezését is vállalja magára, önmagában véve nem érvénytelen ügylet, mert törvényileg tiltva nincsen, de az erkölcsi jog szabályaiba sem ütközik. (Kúria 1916 P. VI. 1856. sz.) 128. Az ügyvéd az ü. rdts. 48. és 66. §-ai alapján panasszal élhet azon ügyvéd ellen, aki a panaszos ügyvéd elköltözésekor arra vállalkozott, hogy ügyei-