Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

x , Tartalommutató. ,. Lap sítva legyenek a marasztalási összeget és járulékait az alperes bérleti biztosítékából javukra levonni, illetve azt a kezeik közt levő alperesi betétkönyvecskéből kivenni. ... 199 174. Nem esik a Pp. 130. §-a alá : a szerződésszegés alapján indított szerződésfelbontási kereset és a tévedésre alapított szerződésérvénytelenítési kereset 199 175. Megállapítási kereset tárgya csak az a jog lehet, amelyet a' peres* felek valamelyike perbeli ellenfelével szemben a köztük létrejött jogviszony alapján létezőnek vagy nem létezőnek vitat, de nem olyan jog is, amelynek a felek közti jogviszonyban fenn nem állása kétségtelen. Az olyan kereset tehát, amely a szerződéses viszonyban álló felek • valamelyikét ebből a szerződéses jogviszonyból meg nem illető, hanem a szerződésnek a keresettel célba vett módosításával előálló i'ij jogi helyzet folytán létesülő jog érvényesítésére irányul, tárgyánál és céljánál fogva megállapítási keresetnek nem minősíthető 199 176. Számadási perekben, az ítéletek akként szerkesztendők, hogy a számadás tételei alapján bíróilag megállapított összegek az érdekelt felek és a felsőbíróságok által is áttekinthető módon külön elősorolva feltüntettessenek s hogy magából az ítélet rendelkező részéből a megállapított tételek és azok összege kitűnjék s azok számtanilag összegezhetők legyenek 201 177. I. Felperes a számadás helyességének a megállapítása iránti perben nem köteles egyúttal számadást is előterjeszteni s így a számadás előtei'jesztésének a hiánya nem szolgálhat akadályául annak, hogy a már adott számadás, illetve a megejtett elszámolás helyességének az eldöntése kereset tárgyává tétessék 202 186. Ha az alperes a felperes jogát perindítás előtt kétségbe vonta és így a megállapítási keresetre szükség volt, akkor felperes jogosultságára a perindítás szempontjából nem bír befóTyással az, hogy alperes a kereset jogossága ellen a per során nem tiltakozott 212 190. Az a körülmény, hogy a hitelező követelési joga elévült, nem zárja ki azt, hogy az adós megállapítási pert ne indítson annak a kimondása iránt, hogy a hitelezőnek követelési joga létre sem jött : mert egyfelől az adósnak érdekében áll, hogy ő a vele szemben vitatott kötelezettség alól nem a követelés létrejöttét és lételét feltételező elévülés okából, hanem azért mentessék fel, mert a követelés egyáltalában létre sem jött és mert másfelől az adós ép jelzett érdekénél fogva az elévülés kifogásával élni nem tartozik, maga a bíróság pedig azt hivatalból figyelembe nem veheti. 215 195. I. Nincs szükség megállapítási perre, ha ennek sorsa egy már korábban indított másik per eredményétől függ, vagy ha a keresetnek helyt adó ítélet a felperes jogállapotának biztosítására nem volna alkalmas. — II. Az a bél. hogy^ egy esetleges kártérítési igény jogalapja megteremtessék, egymagában még nem teszi a megállapítási keresetet megengedetté 217 •205. Nincs helye megállapítási keresetnek, ha a teljesítés iránti igény objektív előfeltételei fennforognak és csakis szubjek. tív akadályai vannak annak, hogy teljesítését követelje