Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

VIII Tu rtalc mmulató. 185. I. Ha a külföldi biztosító társaságnak a belföldön állandó képviselősége van, amelynek székhelye szerint illetékes bíróságnál a Pp. 27. §. 2. bek. szerint perelhető, akkor egy másik bíróságnak a belföldi vagyon fekvésén (Pp. 27. §. 1. bek.) alapuló illetékessége meg nem állapítható. — II. Ha a külföldi biztosító társaságnak a belföldön nemcsak állandó képviselősége, hanem más helyen levő főügynöksége is van, utóbbi azonban biztosítási szerződések megkötésére önálló, a képviselőségtől független hatáskörrel nem bír, akkor ez nem tekinthető a Pp. 2S. §-a értelmében az ületékességet megalapító telepnek 211 191. Az árú szállítására irányuló kereset tekintetében a könyvkivonat ületékességi okot nem állapít meg : mert tísak oly követelésre vonatkozólag áll meg ez. az illetékesség, amely a kereskedelmi forgalomban uralkodó szokások és gyakorlat értelmében könyvelés tárgya 216 166. Nemleges hatásköri összeütközés még nem forog fenn, ha az egyik bíróság hatáskörének hiányát csak ennek az elnöke, mondotta ki, jóllehet az ügyet a tanácsnak kellett volna elintéznie . 18& Perképesség és törvényes képviselet. (Pp. 70—76. §-ai.) 18. I. A törvénytelen gyermek tartása iránti perben a gyermek anyja, a gyámhatóság jóváhagyása nélkül, a jogról lemondó nyilatkozatot («perletétel») nem tehet. Ily nyilatkozat dacára, kérheti a gyámhatóság által a gyermek részére kirendelt ügygondnok az eljárás" folytatását ; és nem kell új pert indítania 17 109. I. A közbirtokosságnak egy községben lakó tagjai, jogaiknak az arányosítási perben leendő érvényesítése céljából, külön érdekcsoporttá alakulni jogosultak, és így, az általuk megválasztott elnök által képviselve, perképesek is 127 Pertársaság. (Pp. 77-81. §-ai.) 15. A Pp. 77. §-a alapján nem lehet az engedményezett adóst a vele együtt perelt engedményező illetékessége alá vonni 19> Harmadik személyek részvétele a perben (Pp. 82 —93. §-ai); 17. A Pp. 87. §-ának helyes értelme csakis az lehet, hogy a bíróság a mellékbeavatkozás kérdését a pertől elkülönítve tárgyalja és külön végzéssel dönti el ; az ilyen végzés ellen pedig felfolyamodásnak van helye. Ezért a bíróság szabályellenesen jár el, amikor a mellékbeavatkozás visszautasítása felett az ítéletben határoz. Mindazonáltal a beavatkozó az ítélet e része ellen felülvizsgálati kérelemmel élhet : mert a jogorvoslatok szempontjából a bírói határozatnak a bíróság által adott elnevezése (ítélet, végzés) az irányadó és mert a felektől nem lehet akkora gondosságot megkövetelni, hogy a határozatot abból a szempontból is