Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

48 Perjogi Döntvénytár. ugyan, mégis az eljárási jogkérdés azonosságánál fogva jogsza­bálysértés nélkül tartotta szem előtt a fellebbezési bíróság a kir. Kúriának az idézett döntvényében kifejezésre jutott azt az állás­pontját, hogy a kereskedelmi könyvnek a kereskedelmi ügyletek nem teljesítéséből származtatott kártérítési követelésekre vonat­kozó bejegyzései ilyen követelések perlésénél, az ezekre kiter­jedő bizonyító erő hiányában, nem szolgálhatnak törvényszerű alapul a könyvvitel belye szerinti bíróság illetékességének a meg­állapítására. A fellebbezési bíróság az ítéletében megállapított, a Pp. 534. ^-ának 3. bekezdése alapján meg nem támadott és ennélfogva e hefyen alapul veendő tényállás mellett, vonatkozó indokainál fogva jogszabálysértés nélkül jutott arra a felismerésre, miszerint a kereset, jóllehet felperes kijelentette, hogy elmaradt hasznot ezúttal nem érvényesít, lényegében véve abból származtatott kár­térítési követelés érvényesítésére irányul, hogy az eladó alperes a vevő felperes irányában az ezáltal tőle megvett káposztaárúra vo­natkozó ügyletet nem teljesítette, illetve nem szerződésszerűen tel­jesítette, ebből folyólag pedig, minthogy a Pp. 32. §-a szerint a könyvkivonatnak (bejegyzésnek) a bejegyzett kereskedőnek a másik kereskedővel szemben létrejött, a kön)vbejegyzés tartalmával be­bizonyítható követelését kell tárgyaznia, ez azonban ezúttal, habár a kereseti követelésnek egyik elemét a felperes által alperesnek kifizetett, felperes könyvébe ilyenként bejegyzett vételár vissza­térítése is képezi, a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtettek szerint fenn nem forog, nem sért jogszabályt a fellebbezési bíró­ságnak az a jogi álláspontja, hogy felperes az általa bemutatott L) alatti könyvkivonat, illetve kereskedelmi könyvének vonatkozó bejegyzései alapján, a Pp. 32. § a értelmében a pécsi kir. tör­vényszéknek, mint a könyvvezetés helye által kijelölt bíróság­nak illetékességél alperessel szemben törvényszerűen igénybe nem veheti. Ezek szerint felperesnek ellentétes értelmű panaszai alap­talanok lévén, őt felülvizsgálati kérelmével elutasítani és a Pp. 543. és 508. §-ai alapján alperes felülvizsgálati eljárási költ­ségében marasztalni kellett. = Ugyanígy Kúria 1916. P. IV. 4372. sz. és v. ö. Perjogi Dtár II. 432. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom