Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)
Tartalommutaló. XXHI Lap beadható felfolyamodásnak van helye, melyet végzéssel kell elintézni 91 •63. II. íelfolyamodási költség iránti intézkedés mellőzése, ha az erre vonatkozó kérelem, közelebbi megjelölés nélkül «az arra okot szolgáltató ellen* irányul 95 *64.1. A Pp. 222. §-ában előírt pénzbírságnak külön végzésben való kiszabása esetében a végzés ellen felfolyamodásnak van helye ... 97 89. II. Ha a bíróság a zárgondnok elleni kártérítési követelés felett a határozathozatalt, mint a perenkívüli végrehajtási eljárásra nem tartozót, mellőzi, ez nem ítéletnek, hanem a keresetet visszautasító végzésnek tekintendő ; ily határozat ellen tehát, habár ítélet alakjában hozatott, mégis csak nyolc nap alatt beadható felfolyamodisnak van helye 138 93. A különböző fokú bíróságok megvizsgálása alá tartozó végzések ellen egy beadványban előterjesztett felfolyamodást vissza kell utasítani 143 116. A törvényszék irodáját kezelő segédhivatali tisztviselőnek a Tüsz. 125. §-án s illetve a törvénykezési illetékről szóló 1914 : XLIII. tc. 25., 48. és 41. §-ain alapuló felhívása nem bírósági végzés ; az ellen tehát felfolyamodásnak helye nincs 167 174. A fellébbvitel szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a bíróság olyan kérdésben, amely végzéssel döntendő el, ítélettel határoz abból az okból, mert az egyidejűleg döntés alá került valamely más kérdés a törvény értelmében ítélethozatalnak a tárgya, a bíróság pedig együttesen ítéletben oldja meg azt a kérdést is, amely egyébként végzéssel és külön lett volna eldöntendő 244 186. Ha a fellebbezés egyedül a perköltség mennyisége ellen irányul a fellebbezést visszautasító végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs 257 194. II. Alanyi íelfolyamodási jogosultság. — III. Az ellentmondást visszautasító végzés elleni sikeres felfolyamodás költségei viselésének kérdése a véghatározatban döntendő el , 264 Perújítás. (Pp. 563—574. §-ai.) "74. 1. Az új bizonyítékra fektetett perújítás alapja az, hogy a perújító fél olyan új bizonyítékot tartozik előterjeszteni, amely az alapperbeli tényállást olykép változtathatja meg, hogy a megváltozott tényállás alapján az alapperbeli jogi döntés fenn nem tartható ; és a perújítás kérdésében a jogkérdésre szorítkozó felülvizsgálat körét az a szempont korlátozza, hogy az a kérdés, mint az érdemre vonatkozó és a mérlegelés körébe tartozó, ugyan nem vonható a felülvizsgálat körébe, hogy az új bizonyíték tényleg megváltoztatja-e az alapperbeli tényállást, ellenben a felülvizsgálat tárgya e részben az, hogy ha az új bizonyíték megváltoztatja az alapperbeli tényállást, akkor meg kell-e változnia az alapperbeli jogi döntésnek is, vagy nem? — II. Ha az új bizonyíték oly tény megállapítását célozza, amelytől az alapper bírósága a per adataiból tudomással bírt és amely az ítéletben nyilvánvalóan azért nem lett kifejezetten megállapítva, mivel az alapper bírósága arra súlyt nem helyezett, az ily bizonyíték lényegileg a per tárgyára vonatkozónak nem tekinthető és így nem alkalmas az alapperbeli jogi •döntés megváltoztatására. — III. Az a miniszteri rendelet, mely •az alapperbeli ítélet hozatala előtt a ((Magyarországi Rendeletek Tárában* már közzé volt téve, a közzététel folytán a jogszolgál-