Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

XVH1 Tartalommutató. Lap. Ellentmondás. (Pp. 460—464. §-ai). 194. IV. A felperes által a mulasztásos ítélet ellen beadott és az alperes ellen megítélt perköltség felemelésére irányuló fellebbezés csak akkor felterjesztendő, ha az alsóbíróság a mulasztásos ítéletnek a perköltségre vonatkozó részét az érdemleges tárgyalás eredményéhez képest (464. §.) fenntartja 264Felebbvitel megengedhetösége. (Pp. 476. §-a.) 65. Az 1907 : XIX. tc. 156. §-a értelmében az iparhatóságnál megindított — bár 50 K-t meg nem haladó — ügy, ha a fél az iparhatóság határozatával meg nem elégszik, nem a községi bíróság, hanem a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ily ügyben a járásbíróság ítélete ellen fellebbezésnek és végzése ellen felfolyamodásnak van helye 98'. 106.1. Ha a zárgondnok az általa indított per folyamán a zárgondnoki tisztség alól felmentetett, ö fellebbezéssel nem az ügy érdemében, hanem csak annyiban élhet, amennyiben őt a perköltség fizetésére saját személyében kötelezték 158 177. Minthogy az iparos ós segédje közötti szerződéses viszonyból eredő vitás kérdés elintézésére az 1884 : XVII.tc. 176. §-a, valamintaz 1912 : LIV. tc. 26. §-a és az ennek alapján kibocsájtott 72,400/1914. számú igazságügyminiszteri rendelet értelmében elsősorban az iparhatóság van hivatva és csak azután érvényesítheti igényét e hatóság határozatával meg nem elégedő fél a törvény rendes útján, az ilyen perek a Pp. 758. §. 6. pont ja szerint a községi bíróság hatáskörébe 50 K-n alul sem tartozván, a Pp. 476. §-a 2. bekezdése értelmében az elsőbírósági ítélet ellen fellebbezésnek van helye 24T 1S8. II. Az ítéletnek ama része ellen, amely szerint a másodbíróság nem rendelte el a periratoknak az illetékes ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához való áttételét, mint nem a felek jogait érintő peres kérdéshez tartozó rendelkezés ellen, a bírói gyakorlat szerint nincs fellebbvitelnek helye 25& Felebbezési tárggalás. (Pp. 485—502. §-ai.) 108. Az elsőbírósági eljárás szabálytalansága miatt emelt azokat a panaszokat, hogy az elsőbíróság a másodízben kitűzve volt perfelvételi határnapon a felperes ellenzése dacára érdemleges tárgyalást tartott, mely alkalommal az alperes tanúit is kihallgatta, holott arról a felperesek értesítve nem voltak ; továbbá, hogy a tanúkihallgatás a felperesek képviselőjének eltávozása után is folytattatott és a távollétében tartott érdemleges tárgyaláson hozatott meg az ítélet ; tekintettel arra, hogy a Pp. 498. §-a szerint a per a fellebbezési bíróság előtt újból tárgyalandó, mely alkalommal az elsőbíróság előtti eljárás során megtagadott vagy elmulasztott nyilatkozatok pótolhatók, mint tárgytalanokat a fellebbezési eljárásban figyelmen kívül kell hagyni 16G> 178. A Pp. 502. §-a által kizárt felfolyamodást az a körülmény sem teszi megengedetté, hogy felperes ugyanazon végzésnek az eljárás felfüggesztését tárgyazó része ellen az 1380/1915. M. E. sz. rendelet ' 5. §-ában megengedett felfolyamodással élt : mert a fellebbezési