Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 133 sminthogy a haszonélvezet zár alá vételére jogosított végrehajtató a haszonélvezetnek a törvényes szabály alkalmazásával való hasznosítási módját kívánta igénybe venni, a hasznosítás módozatainak megállapítása tárgyában tűzött határnapra lakhelye ismeretlen voltánál fogva ügygondnok útján törvényesen megidézett végrehajtást szenvedett a tárgyaláson meg sem jelenvén, a bérbeadás útjáni hasznosítás módjának a hitelezők s az ő érdekeire kiható káros voltát nem bizonyította, de nem is valószínűsítette, holott ez irányban a Pp. 559. §-a szerint a felíolyamodás során is alkalma nyílt, a végrehajtatónak a házikezelés útján való hasznosítás módja ellenében tett kifogása helytálló. A kir. járásbíróság tehát a zár alá vett haszonélvezetnek hasznosítása tárgyában a 3095/915. I. M. R. 13. §. 3. bek. 3. pontja értelmében helyesen határozott. (1916 nov. 9. Pkf. 1333 916. sz.) A kir. Kúria: A felfolyamodást visszautasítja. 86. A bűnügyi nyomozás során lefoglalt ló megőrzésével felmerült költséget a ló árverési vételárából elsőbbség meg nem illeti. (Kúria 5554/1916. P. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését megváltoztatja. Indokok: A kir. törvényszéktől, mint büntetőbíróságtól beszerzett 2048/1915. ügyszámú büntető iratokból kitetszőleg azt ^ két lovat, amelynek vételára felett sorrendi tárgyalás tartatott, a nyomozó csendőrség foglalta le a terheltektől és ez adta át a többi szintén lefoglalt bűnjellel együtt a kir. ügyészség részéről a nyomozással megbízott rendőrkapitányságnak s ez a rendőri hatóság bízta meg a r. t. város gazdasági telepíelügyelőséget a lovak gondozásával, eltartásával. A bűnpernek most felsorolt adatai szerint tehát a két lovat a nyomozással megbízott hatóság foglalta le (Bp. 169. §.) és biztosította azoknak megőrzését A két lónak a megőrzésével felmerült költség a bűnügyi költségek közé látszik tartozni. (Bp. 479. §) Minthogy a bűnügyi költségeknek miként és ki ellen való érvényesítéséről a Bp. XXVI. fejezete és az 1890: XLIII. tc. rendelkeznek, a most idézett törvények pedig nem adják meg a nyomozó hatóság megbízottjának azt a jogot, hogv a lefoglalt és reábízott dolog értékéből magát zálogjogi elsőbbséggel kielégíthesse; minthogy egyébként az elárverezett két lóra végrehajtási zálogjogot a felterjesztett végrehajtási iratok szerint egyedül a felfolyamodó szerzett: a