Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 115 meg: a kir. Kúria is a perújítás kérdésének felülvizsgálatában csak a tenti két bizonyítékra szorítkozik. III. Ezek előrebocsátása után áttérve az alperes felülvizsgálati kérelmére, azt annyiban jogos alappal bírónak kellett elfogadni, amennyiben az annak a kimondására irányul, hogy törvényes jogcím nem forog fenn a perújítás megengedésére és az alapperbeli kúriai ítélet hatályon kívül helyezésére, ami egyértelmű az 1881 :LIX. tc. 69. §. 2. pontjában foglalt jogszabály megsértésére alapított panasszal. Az 1881: L1X. tcikk 69. §. 2. pontja szerint perújításnak van helye, ha a alapperben pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó olyan új bizonyítékot hoz fel, amelyet az alapperben nem használt. E jogszabály helyes értelme az, hogy a perújítás a jogkérdésre nem terjed ki, hanem a perújítás alapja az, hogy a perújító fél olyan új bizonyítékokat tartozik előterjeszteni, amely az alapperbeli tényállást olykép változtathatja meg, hogy a megváltozott tényállás alapján az alapperbeli jogi döntés fenn nem tartható ; és a perújítás kérdésében a jogkérdésre szorítkozó felülvizsgálat körét az a szempont korlátozza, hogy az a kérdés, mint az érdemre vonatkozó és a mérlegelés körébe tartozó ugyan nem vonható a felülvizsgálat körébe, hogy az új bizonyíték tényleg megváltoztatja-e az alapperbeli tényállást, ellenben a felülvizsgálat tárgya e részben az, hogy ha az új bizonyíték megváltoztatja az alapperbeli tényállást, akkor meg keli-e változnia az alapperbeli jogi döntésnek is vagy nem? Felperes perújítási keresetében azt adta elő, hogy az alapperbeli harmadbírósági ítéletben szerinte tévesen állapíttatott meg az a tény, hogy dr. A. B. akkor, amikor felperes az állami elmegyógyító-intézetben tartatott, t. i. az 1912. évi február hó 25. napjától az 1912. évi március hó 15. napjáig terjedő időben, a gyógykezelésre jogosult és az összes betegségekre kiterjedő orvosi ismereteken alapuló képesítéssel bírt, képzett diplomás orvos volt. És ezt az állítását az új bizonyítékként A) 1. alatt bemutatott orvoskari dékáni értesítésre alapítja, amely szerint A. B. csak az 1912. évi május hó 11. napján avattatott orvosdoktorrá és oklevelét csak az 1914. évi január hó 3. napján kapta ki és ehhez azt az okfejtést fűzi, hogy felperes ujjficama az állami elmegyógyító-intézetben szakszerű kezelésben nem részesült. Az 1881 :LIX. tc. 69. §-ának 2. pontjára figyelemmel az A) 1. alatti dékáni értesítés csak akkor volna lényegileg a per tárgyára vonatkozó új bizonyítéknak tekinthető, ha az alapperbeh harmadbírósági ítéletben az A) 1. alattival igazolt körülmény ellenkezője, vagyis az lenne megállapítva, hogy dr. A. B. 8*