Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

104 Perjogi Döntvénytár. nyugdíjat követelésének törlesztésére fordíthassa, a végrehajtást szenvedő nyugdíját nem engedményezte a felperesre, hanem csak elzálogosította nála. Ez tehát nem állhat útjában annak, hogy mások ugyanarra a nyugdíjra végrehajtási zálogjogot szerezzenek; és így a felperes jogait nem igénykereset, hanem csak elsőbbségi bejelentés és sorrendi tárgyalás útján érvényesítheti. (Kúria 1917 jan. 10. P. V. 6737 1916. sz.) A kii-. Kúria : A felülvizsgálati kérelmet annyiban, amennyiben az az alpereseknek az elsőbírósági eljárás költségében marasztalására irányul, visszautasítja, egyebekben felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy 15 nap alatt elsőrendű alperesnek 152 K 50 f, másodrendű alperesnek pedig 50 K felülvizsgálati eljárási költséget fizessen. Indokok : Az elsőbíróság felperes keresetének helyt adott, de a perköltséget peres felek közölt megszüntette, amit felperes sem fellebbezéssel, sem az alperesek fellebbezéséhez csatlakozással meg nem támadott. Ennélfogva a felperes, aki ebben a rendelkezésben megnyugodott, a fellebbezési bíróság ítéletét anynyiban, amennyiben ez az alpereseket a felperes elsőbírósági eljárási költségében nem marasztalta, a Pp. 523. § a értelmében felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadhatja, miért is a felülvizsgálati kérelmet ennyiben visszautasítani kellett. A keresetlevélhez G) alatt csatolt nyilatkozattal, mint az a fellebbezési bíróságnak e részben meg nem támadott tényállásában is meg van állapítva, N. János végrehajtást szenvedő lekötötte a felperestől járó vezérigazgatói nyugdíja egyharmadrészét a felperes irányában fennálló tőketartozására és ennek járulékaira, feljogosítván felperest arra, hogy a lekötött nyugdíjat követelésének törlesztésére fordíthassa. Felperes eszerint a G) alattinál fogva a javára lekötött nyugdíj felett csak abban az irányban rendelkezhetik, hogy a nyugdíj lekötésével biztosított követelésére nézve, ha ez másként ki nem elégíttetik, a lekötött nyugdíjból kielégítést szerezhet, de ez a rendelkezési joga sincs meg akkor, ha a biztosított követelés létre nem jött vagy létrejötte után más módon megszűnt és egyáltalán nem nyert rendelkezési jogot abban az irányban, hogy a tentjelzett biztosítási cél megvalósításának esetétől eltekintve, a lekötött nyugdíjat mint saját követelését másra át-