Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 79 kért iratok beszerzése előleges bizonyításként volt elrendelve, holott az 1868 :LIV. tc. 534. §-ához képest az előleges bizonyítás nemei csupán a tanúhallgatás és a bírói szemle, az okirattal való előleges bizonyítás tekintetében azonban a törvény intézkedést nem tartalmazván, a megkeresés törvényben kizárt bizonyítási módra vonatkozik, nem alapos, mert a kir. törvényszék 60. alszámú jelentéséből kitűnik, hogy az átkért levelek valódiságának megtagadása esetére a szakértői szemle foganatosítása céljából is rendeltetett el az iratok beszerzése. Kétségtelen ezekhez képest, hogy az iratok megküldése iránt a megkeresést törvényesen alakított bíróság törvényes hatáskörében és törvényes alapon eljárva küldte a megkeresett bírósághoz. IV. A járásbírósági per irataiból megállapítható, hogy a budapesti kir. törvényszék által kért leveleket K. B. írta részben dr. R. Kálmánnak, ki a házassági per első szakában jogi képviselője volt, részben pedig E. V. ügynöknek. Az ügyvéd köteles a fél által a képviselet céljából vele szóval vagy levélben közölt, avagy ezen hivatása folytán egyéb úton tudomására eső tényeket, amelyeknek másokkal való közlése ügyfelének ártalmára lehetne, titokban tartani. (1874 : XXXIV. tc. 49. §.) A megküldeni kért s K. B. által volt ügyvédjéhez írt levelek kétségtelenül oly tartalommal is bírhatnak, melyre a törvényben írt ez a titoktartási kötelesség az ügyvéddel szemben fennforog, -s melyre ő tanúként való kihallgatása esetén ügyfelének beleegyezése nélkül vallomást sem tehetett volna. Ámde ha ily tartalmú leveleket az ügyvéd bizonyítékként valamely perhez csatol be, ezeknek a leveleknek kezelésére s tartalmuknak a felek vagy harmadik személyek által való megtudhatására nézve már a perrendtartás szabályai nyernek alkalmazást. Az ily okiratoknak a perben nem szereplő harmadik személy által a íelek beleegyezése nélkül való megtekintésére és azokról másolat vételére nézve, pl. a Pp. 252. §-a akként rendelkezik, hogy erre nézve az engedélyt a bíróság elnöke adhatja meg és hogy ez az engedély meg sem tagadható, ha a harmadik személy jogos magánérdekét valószínűvé teszi. A Pp. 328. és 329. §-ai értelmében pedig a bíróság az őrizetében levő okirat átküldése iránt hozzáintézett bírói megkeresés teljesítését kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha tartalma hivatali vagy közszolgálati titkot (Pp. 298. §.) képez, ellenben a tartalomnak hivatásos titkot (Pp. 299. §.) képező volta az áttétel megtagadására törvényes okot nem képez.