Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)
Perjogi Döntvénytár. 71 alperesnek a tárgyak elárvereztetéséhez való joga is, közömbös tehát az alperessel szemben az, hogy leiperest minő jog illeti meg ugyanazokra a tárgyakra, alperes a felperesi jogosítványok érvényesítésének többé már útjában nem állhat. Ezek szerint a felperes jogállapotának a biztosítására az alperessel szemben nincs szükség annak az alperessel szemben való megállapítására, hogy felperest minő jog illeti azokra a dolgokra, amelyekre nézve a bíróság megállapította, hogy alperest azokra mint ingókra, zálogjog meg nem illeti. Ami az alperesnek azt a további panaszát illeti, hogy a fellebbezési bíróság megsértette azt az eljárási szabályt, amely szerint a bíróság csak a telperes által előadott tények alapján jogosított a keresetet elbírálni, még pedig a kereseti zárókérelem keretében, ez a panasz nem bír elég alappal. A másodbíróság ítéletében íoglalt tényállás szerint ugyanis a fellebbezési tárgyaláson a peres felek a kir. törvényszék előtt lefolyt, eljárás adatait és a törvényszék ítéletét az iratok tartalmával eg)ezően ismertették, már pedig az elsőbírósági ítélet indokolása szerint a keresetet felperesek arra is alapították, hogy az abban felsorolt zálogtárgyak az alperesnek át nem adattak és ennélfogva az ügyletnek jogi hatálya nincs, ezeknek a felperesi tényállításoknak pedig csak további kiegészítése és kibővítése a másodbírósági ítéletben foglalt az a ténymegállapítás, hogy (kiadm. 4. 1.) ha alperes a dolgokat a zálogszerződés megkötésekor jelképesen át is vette, azokat az adósok birtokában és rendelkezése alatt hagyta, ezekből a tényekből vonja le aztán a fellebbezési bíróság azt a ténybeli következtetést, mikép alperes «ezzel a dolgokat az adósoknak a birtokába visszabocsátotta». Nem ítélt tehát a bíróság más tényállítások alapján, mint amelyeket felperesek keresetük alapjaként előadtak, hanem a megállapított tényekből egy további olyan tényre következtetett, amely tényt felperesek kifejezetten nem állítottak. Az elsőbírósági ítéletben foglalt s onnan a másodbírósági ítéletbe átvett tényállás szerint felperesek kérték annak a megállapítását, hogy a keresetben felsorolt dolgok nem képezik az alperes kézizálogát. Ennek a tényállásnak a megtámadása a Pp. 534. §-a szerint sikerre csak akkor vezethetne, ha ezzel ellenkezőt a tárgyalási jegyzőkönyv vagy mellékletei tartalmaz-, nának, ámde ezekre mint bizonyítékokra alperes nem is hivatkozik. A fellebbezési bíróság az A) alatt csatolt szerződés és az alperesi előadás alapján tényállásként azt állapította meg, hogy a zálogul lekötött dolgok az állítólagos átadás megtörténte után továbbra is az adósok gyártelepén, az elsőrendű felperes zálog-