Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

08 Perjogi Döntvénytár. alapon, hogy a peres felek között létrejött szerződés akár az alperes szerződésszegése, akár az alperesi szolgáltatás lehetetlenné válása .következtében megszűnt, felperesnek azok a további panaszai, hogy a fellebbezési bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, hogy továbbá téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, mintha a megállapítási kereset egyéb feltételei fenn nem forognának, elbírálást nem igényelnek. A felülvizsgálati eljárás költségére vonatkozó rendelkezés a Pp. 543., illetve 508. §-án alapszik. = V. ö. Perjogi Dtár I. 102., 195. és II. 70. sz. 48. /. Az 1881 : LX. tc. 115. §-a csupán az igények bejelentésére vonatkozó felhívás kibocsátását tiltja meg, de nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy igénypernek az 1875 : XXXVII. tc. 305. és 306. §-ai alapján elrendelt árverés esetében nincs helye. — //. Az a körülmény, hogy a lefoglalt ingókra nézve a felperes részéről igénypernek volna helye, még nem zárja ki azt, hogy felperes, ha a Pp. 130. §-ában előírt egyéb előfeltételek fennforognak, keresetet ne indíthasson annak a megállapítása iránt, mikép az alperesnek zálogjoga fenn nem áll. Szükséges ez a megállapítás, ha a felperes zálogjogot szerzett azokra az ingatlanokra, amelyeken a kereseti tárgyak vannak és a kereseti tárgyak az ingatlanok tartozékaiként összeírattak, zárgondnoki kezelés alá adattak, azokra az ingatlanokkal együtt a bíróság a felperes javára az árverést elrendelte, viszont az alperes ugyanezekre a dolgokra, mint ingó zálogra, a RT. 305. és 306. §-a alapján bírói árverést kért és nyert. Elegendő azonban annak a megállapítása, hogy alperesnek zálogjoga nincs és így szükségtelen annak a megállapítása, hogy a felperest