Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

58 Perjogi Döntvénytár. Alaptalan ezek szerint alperesnek a felülvizsgálati kérelem­ben foglalt az a további panasza is, mikép a fellebbezési bíróság: megsértette azt az eljárási szabályt, hogy az ügygondnok nem ügyfél, hanem a végrehajtást szenvedőnek csupán perbeli meg­bízottja és hogy Franciaországnak mint a magyar állammal ellenséges államnak a polgára a magyar bíróságok előtt jelenleg: perképességgel nem bír. = V. ö. Perjogi Diár I. 70. és ti. 272. sz. 42. /. Az a körülmény, hogy a meghatalmazásban az azt kiállító felperes a a válópere kifejezését hasz­nálta, a meghatalmazást nem teszi a tényleg meg­indított megtámadási és illetőleg bontóperben valá használatra hatálytalanná. — //. A bíróság a ke­resetet visszautasító végzéstől utóbb eltérhet és az újból bemutatott keresetlevelet elfogadhatja. — HL Az elmebeteg egyén akkor sem bír perbeli cselekvő­képességgel, ha gondnokság alá helyezve nincs; de a gyámhatóság által az 1877: XX. tc. 259. §-a ér­telmében kifejezetten csak az elmebeteg személyi ügyeire és a vagyonára való felügyeletre kirendelt ideiglenes gondnok az elmebeteget a házassági per­ben nem képviselheti. — IV. A Pp. 76. §-a értelmé­ben kirendelt ügygondnok kirendelésének előfelté­telei és jogköre. (Kúria 1916. okt. 18. P. III. 5591. sz.) A kír. Kúria: Valamennyi felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget peres íelek kö­zött kölcsönösen megszünteti. Indokok: A kir. Kúria mindenekelőtt előrebocsátja, hogy alperesnek B. Emilt tekinti, aki nemcsak felperesnek és az al­peres képviseletében tellépett ideiglenes gondnoknak, valamint az alperes részére a bíróság részéről kirendelt ügygondnoknak előadása, hanem az iratok között fekvő, a pozsonyi közkórház:

Next

/
Oldalképek
Tartalom