Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

4 Perjogi Döntvénytár. 6. Az a megállapodás, hogy az ügyvéd akár feltétlenül, akár bizonyos feltételek mellett munkadíjat egyáltalán nem, vagy a neki különben járónál kevesebbet követelhet, írásba foglalás nélkül is érvényes. (Kúria 1915. Pk. VI. 5173. sz.) = I.ásd előző sz. a. 7. Érvénytelen az a kikötés, hogy a jutalomdíj az ügyvédet akkor is megilleti, ha a fél a pertől eláll. (Budapesti kir. tábla 1914. dec. 30. G. 1342. sz.) A budapesti kir. tábla: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a megtámadott ítéletet (eloldja s a kir. törvényszéket utasítja, hogy az eljárás íolytatása mellett hozzon a felülvizsgálati költségek viselésére is kiterjedő új határozatot. Indokok: A tiszteletdíj, — helyesen ((jutalomdíj)) a meghatalmazott ügyvéd részére okiratban külön kikötött az a vagyoni szolgáltatás, melyet a megbízó fél a kérdéses ügyhöz fűződő különös érdekeire tekintettel a megbízott ügyvéd részéről kifejtendő különös gondosság és tevékenység ellenértékeként felajánl, — tehát szerződéssel kikötött ellenszolgáltatás, mely az ügyvéd részéről teljesítendő szolgáltatást feltételez. Az 1874:34. tc. 42. §-a értelmében a fél az ügyvédtől a képviseletet előleges felmondás nélkül is bármikor elvonhatja. Az a kikötés tehát, hogy alperes a kikötött egész tiszteletdíjat akkor is köteles megfizetni, ha a perlekedéstől időközben elállana, az ügyvédi rendtartás 42. §-ába ütközik és az ügyvéd ez esetben is csak azt követelheti, hogy megbízója a már teljesített tevékenységért a tiszteletdíj aránylagos részét megfizesse. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja folytán nem vizsgálta, hogy felperes az A) alatti okiratban nyert megbízása alapján minő tevékenységet fejtett ki s a kikötött 500 K tiszteletdíjjal arányban minő összeget hozott érdembe, enélkül pedig az ügy végeldöntésre nem alkalmas, a