Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommulató. LXXI Lap összege és az egyes külön tömegek aránya szerint alakulnak ; mert a bérbeadó azokban az ügyekben, amelyekben elsőbbségi jogait annak idején szabályszerű módon érvényesítette és a sorrendi tárgyalás előtt azoktól el nem állott, magán a sorrendi tárgyaláson jogaival mái­nem élhet oly módon, hogy a hitelezők egyenlőségi elvét sértse és a vele szemben álló személyek igényei között jogösszeütközést és érdekellentétet támasszon 167 528. II. Az esetben, ha a haszonbérbeadó a haszonbérlő ellen, haszonbér­követelés alapján, a haszonbérelt jószágon levő oly tárgyakra vezet végrehajtást, amelyekre nézve neki az 1881 : LX. tc. 72. §-a egy évi haszonbérösszeg erejéig törvényes zálogjogot ad, e tárgyak iránt harmadik személy részéről igénykeresetnek egyáltalán helye nincsen 381 Igényper. (Végr. t. 92—100. és Ppé. 4-5., 46'., 56. §-ai.) 61. II. Főbeavatkozásnak a végrehajtási igényperben is helye van. — III. Ha az igényper fellebbezési tárgyalásán jelen volt felperes nem szólalt fel az ellen, hogy a fellebbezési bíróság az ítéletet a nem fellebbező alperes által is fellebbezettnek tekintette és utóbbit is tárgyalásra bocsátotta, a felülvizsgálati bíróság ezt a szabálytalanságot hiva­talból nem észlelheti 43 171. A Ppé. 18. §-ának utolsó bekezdése értelmében az ügyvédet megillető elsőbbségi jog nemcsak elsőbbségi bejelentés, hanem igényper útján is érvényesíthető ; és az igényperben vesztes végrehajtató csak abban az esetben mentesül eme per költségeinek viselése alól, ha kimutatja, hogy a végrehajtás foganatosításakor oly tünetek merültek fel, ame­lyekből azt következtethette, hogy felperes igénye már nem áll fenn 128 359. I. A községi bíróság ítéletének végrehajtásából keletkező igényper elbírálása nem a községi bíróság, hanem a járásbíróság hatáskörébe tartozik 246 524. A végr. tör. 96. §. 3. bekezdése szerint az igényperekben hozott ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedő közötti jogviszonyra hatállyal nem bír, ennélfogva és a Pp. 88. §-ában foglaltakra figyelemmel a végrehajtató érdekében a végr. törv. 92. §-a alapján az igényperben beavatkozott végrehajtást szenvedett, perjogi állását illetőleg, a Pp. 80. §-ában szabályozott jogkörrel bíró pertársnak nem tekinthető, hanem csak oly mellékbeavatkozónak, aki a fél érdekében a per­nyertesség elősegítése céljából a per állása szerint megtehető, de a fél perbeli cselekményeivel ellentétben nem álló cselekményeket vég­hez vinni jogosítva van (Pp. 84., illetve 88. §. első bekezdése). Ily beavatkozó ügyfélként ki nem hallgatható és a perköltségben a pernyertes ellenfél javára a Pp. 433. §-a értelmében nem marasztalandó 373 525. I. Ha a végrehajtást szenvedő az ő nyugdíjköveteléséntk a jövőben esedékessé váló részleteit — az igénylővel szemben fennálló tartozásá­nak és járulékainak kielégítése végett s ennek megfelelő mérvben — az igénylőre engedményezte : akkor mindaddig, míg az igénylőnek az engeelmény útján megszerzett joga fennáll, ez a jog, anyagi tartal­mánál fogva, alkalmas annak a megakadályozására, hogy az engedmé­nyezett követelés az engedményező ellen utóbb végrehajtást vezető alperes kielégítésére fordíttassék. — II. Az igényperben, a végrehaj­tást szenvedő perbenállása nélkül is, helye van a kereseti jog elisme­résének ; és az elismerés egyoldalú visszavonása csak akkor bír jog­hatállyal, ha az elismerő nyilatkozat érvénytelenítésére alkalmas anyagi megtáma-dási ok (megtévesztés, csalás, kényszer, stb.) forog

Next

/
Oldalképek
Tartalom