Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Tarlalommutató. LXÍ Lap­fel nem mentheti, mert az 1912 : LIV. tc. 18. §-ának utolsóelőtti be­kezdése szerint, a bírói letétbehelyezés az ügyvédnek csak azt a kö­vetelését védi, mely az illető ügyből származik, ellenben más ügyek bői származó, még meg nem állapított díjak és költségek fedezésére az nem szolgálhat 344­Törvényes gyermek tartása. (Ppé. 21. §-a.) 88. I. A törvényes lemenő eltartása iránti kötelezettség megállapítása, ha az vitássá tétetett, a Ppé. 21. §-a szerint bírói útra tartozik 67 Csödiígyek. (Ppé. 23. §-a.) 53. III. Eljárás a csődnyitási ügyekben. Csődnyitási ügyekben a kir. törvényszék határozatait tanácsban (zárt ülésben) hozza. (Tüsz. 134. §.) A csődtörvény (1881 : XVII. tc.) 84. és 248. §-aiban említett «tárgyalás» alatt a Pp. 254. §-ában szabályozott meghallgatást kell érteni 36> 57. A Ppé. 23. §-ának az a rendelkezése, hogy a külön kielégítési jog érvé­nyesítése iránti perre nézve a csődbíróság illetékessége nem kizáróla­gos, az osztrák csődrendtartás 111. §-a második bekezdésének is meg­felel. Ily perben tehát, ha a külön kielégítési jog az osztrák köz­adósnak Magyarországon lakó egyénekkel szemben fennálló köve­teléseire vonatkozik, a magyar bíróság eljárhat 41 223. II. A kielégítési végrehajtás a csődtömeg ellen oly követelés erejéig, mely a közadós ingatlanára a csődnyitás hatályának kezdete előtt bekebeleztetett, a csődnyitás után is elrendelhető és foganatosítható ; de az ingatlant a tömeggondnok kezelése alól elvonni és zárgondnok kezelése alá helyezni nem lehet 164^ 252. II. Ha a telekkönyvből nem tűnik ki, hogy a sorrendi tárgyalásra meg nem idézhető jelzálogos hitelező ellen csőd nyittatott, a részére kirendelt ügygondnok őt szabályszerűen képviseli 181 262. Ha a csődtömeghez tartozó ingatlan elárverezése folytán tartott sor­rendi tárgyaláson a tömeggondnok díjait és kiadásait kifogásolják, utóbbi arra utasítandó, hogy az elárverezett ingatlanságra vonatkozó díjjegyzékét és számadását szabályszerű megállapítás végett a csődbírósághoz, illetőleg a csődtörvény 164. §-ának második bekez­dése szerint illetékes más bírósághoz nyújtsa be és ennek megtör­téntét harminc nap alatt igazolja 185­263. A Cs. T. 164. §-a értelmében készítendő külön számadás elleni kifogá­solási jogot a törvény a jelzálogos hitelezőknek nem ad, hanem csak a csődválasztmány és esetleg az új tömeggondnok emelhet az ingat­lanra vonatkozó külön számadás ellen kifogást oly hatállyal, hogy a számadás felett tárgyalásnak és határozathozatalnak helye lehessen 186> 376. A csődtörvény 9. §-ának a határidők kezdőpontjára vonatkozó intéz­kedése a kivételes biztosítást elrendelő végzés elleni felfolyamodásra is alkalmazandó 25 T 391. A másodbíróságnak a végrehajtási eljárás során, a csődtömeggondnok által kezelt ingatlan zár alá vett haszonélvezetének jövedelméről és kiadásáról beadott számadás felett az 1881 : LX. tc. 249. §-a szerint előírt eljárást elrendelő és ezzel kapcsolatban a zár alá vett ingat­lanok közterheinek a zárlati jövedelemből sorrendi tárgyalás alapján leendő kielégítést kimondó végzései nem tartoznak azok közé a határozatok közé, amelyek ellen további felfolyamodásnak van helye 266-

Next

/
Oldalképek
Tartalom