Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommá la tó. LI Lap setnek van helye, ha a felek ugyanazok és az új bizonyíték is ugyanazonos. — II. A szenvedő váltóképesség hiánya akkor is (első) perújítás alapjául szolgálhat, ha az alperes azt az alapperben már felhozhatta volna. — III. Az a körülmény, hogy alperes a váltóképesség hiányára vonatkozó kifogás érvényesítéséről az alapperben lemondott, nem zárja ki az erre alapított perújítást, ha az alperes erről a jogról is le nem mondott 279 413. A kereseti jog elévülése mint pusztán jogszüntető kifogás, a per tárgyára vonatkozó új bizonyíték nélkül, perújítás alapjául egymagában véve nem szolgálhat 279 414. A Pp. életbeléptetése előtt fennállott szabályok szerint befejezett perben tett elismerés hatálya az újított perben csak oly tényállással dönthető meg, amely mellett az az általános magánjogi elvek szerint válik hatálytalanná 279 415. Az a körülmény, hogy a bíróság, az alapperbeli jogi állásponttól eltérően, utóbb, más perekben más jogi álláspontra helyezkedett, perújítás alapjául nem szolgálhat 280 416. A törvény által írásbeli alakhoz nem kötött, de a kereset szerint írásban létrejött ajándékozási szerződésre alapított perben nem a szerződésnek írásban létrejötte, hanem csak a szerződés létrejötte képezi a kereset jogalapját : a pervesztes felperes tehát a pert, szóbeli ajándékozás létrejöttére vonatkozó új bizonyíték alapján is megújíthatja 2S0 417. Az ajándékozási szerződés eredeti érvénytelenségére, alapított keresettel elutasított felperes az újított perben keresetét — másodsorban — az alperes vastag hálátlanságára is alapíthatja 283 418. A bíróság abban a közbenszóló ítéletben, amelyben a perújításnak helyt ad és a per újbóli tárgyalását rendeli el, ennek az újbóli tárgyalásnak a kereteit abból a szempontból, hogy a felek ennek rendjén minő támadó vagy védekező eszközöket használhatnak, nem szoríthatja meg, mert annak elbírálása, hogy a fél által előadott körülmények a maguk összességében az alapperben elfogadott tényállást mennyiben módosítják, az ügy érdemére tartozik 284 419.1. Perújítás esetében a felek elnevezése nem szükségképen ugyanaz, mint az alapperben. Felperesnek az újító fél tekintendő. — II. A perújítási kereset a Pp. 571. § 2. bek. szerint hivatalból visszautasítandó, ha a felhozott új tény merőben és eleve alkalmatlan a kedvezőbb döntés alapjául szolgáló tényállás megalkotására. — III. A fellebbezési bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni, ha a perújítási kereset visszautasítása helyett annak helyt adott. — IV. Ha a perújítás törvényes előfeltétele hiányzott, és az alpere; védekezése e feltétel hiányának kimutatása helyett elejétől fogva az ügy érdemére volt irányítva, sikertelen védő cselekményeinek költségét a Pp. 430. § értelmében a felperestől nem követelheti 286 420. Az a kérdés, hogy az újító által felhozott, az alapperben nem használt, a per lényegét érintő új bizonyítékok bírnak-e bizonyító erővel, az újított per érdemére tartozik és így az a perújítás megengedhetése szempontjából vizsgálat alá nem vehető. 288 421. A Pp. életbeléptetése előtt bozott ítélet ellen 1915 június 30-ik napja után beadott perújítási keresetet a tárgyaláson hivatalból vissza kell utasítani, ha a perújító nem mutatja ki, hogy a perújítási okról csak később nyert tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy azt érvényesíthesse. Ha az elsőbíróság ennek ellenére a perújítási kereset érdeme tekintetében intézkedik, ítéletét hatályon kívül kell helyezni 288