Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

xxív Tartalommutaló. Lap 97. A valódiság tekintetében tagadott és nem bizonyított magánokirat a.mérlegelés körébe nem vonható és még a tanúvallomás által nyúj­tott bizonyítás kiegészítéséül sem vehető a tényállás alapjául.... 71 137. Az örökhagyónak a végrendeletben foglalt nyilatkozata az örökös kielégítésének megtörténtét az utóbbival szemben nem bizonyítja 101 138. Figyelembe veendő az okirat kiállítása előtt létrejött és az okirat­tal ellentétes szóbeli megállapodás, ha az okirat tartalma az annak nyelvét nem értő kiállítónak az általa értett nyelven meg non magyaráztatott 102 139. Amikor a jogügyletnek írásbafoglalása sem törvénynél fogva, sem a felek akaratából nem érvényességi kellék, akkor a felek egyező jogügyleti akaratáról felvett okirat csupán bizonyító eszköz, amely­lyel szemben a szerződő feleket nem lehet elzárni annak bizonyí­tásától, hogy az okirat nem helyesen tartalmazza a feleknek ki­fejezésre jutott megegyező akaratkijelentéseit , 102 456. Az 1894 : XXXI. tc. 77. §-a értelmében kibocsátott felhívás alapjául szolgáló helyhatósági bizonyítvánnyal szemben az alperes a bontó­perben tanúkkal bizonyíthatja, hogy a különélés megkezdésétől az életközösség helyreállítását célzó kérvény beadásáig a hat havi időköz le nem telt .. 324­495. Az 1881 : LIX. tc. 94. §. b) pontja értelmében nem szükséges, hogy a tőzsde bírósági kikötést tartalmazó és a felek által elfoga­dott alkuszi köt jegy a Pp. 317. §-ának megfelelően legyen kiállítva 351 496. Tőzsdebírósági kikötés érvényességéhez bizonyító erővel bíró okirat szükséges ; a vak egyén által aláírt magánokiratba foglalt alá­vetés tehát az 1886: VII. tc. 21. §. c) pontja értelmében nem ér­vényes 351 Szemle (Pp. 3W—3Í9. §-ai). 142. Xem szükséges, hogy a szemle foganatosítására kiküldött bíró az ítélet­hozatalban részt vegyen : ha a szemlejegyzőkönyv a tényleges helyzetet — részletes leírással és tüzetes vázrajzzal — világosan feltünteti ; 104 Szakértők. (Pp. 350-367. §-ai.) 90. A bíróság nincs korlátozva abban, hogy tudomását egyik tagjá­nak kiküldetése útján szerezhesse meg; de ennek — különösen szakértelmet érintő kérdésben — oly alakban kell történnie, hogy a szerzett tudomást a bíróság önállóan mérlegelhesse és ebből, a célból az ellenőrizhető adatok rendelkezésére álljanak. Nem dönt­heti el a bíróság a szakkérdést ama tudomás alapján, melyet a tanács egyik tagja a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőségnél közvetle­nül, alakszerű megbízás és jegyzőkönyv felvétele nélkül szerzett'; mert enélkül nem lehet felülvizsgálni, hogy a főfelügyelőség mily adatokat szolgáltatott ? és hogy azok alapján a bíróság helyes követ ­keztetése'ket vont-e le? 68 91. Szakértői bizonyítás mellőzése a hasontárgyii más perekből szerzett hivatalos tudomás alapján 69* 98. Ha a fél a szakértők érdekeltsége miatt sem a szemle alkalmával, sem azelőtt fel nem szólalt, az érdekeltségre vonatkozó felülvizsgá­lati panasz nem jöhet figyelembe 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom