Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. misnek tekintendő és az ügy elintézésére törvény szerint hivatott másod bíróság még el sem járt, érvényes másodbírói ítélet tehát nincs is. Ezért a felperes által a törvényes határidőn belül beadott felülvizsgálati kérelem, helyesebben fellebbezés folytán a kir. törvényszék ítéletét az 1881 : L1X. te. 39. §-nak o) pontja és utolsóelőtti bekezdése, valamint 43. §-a alapján hivatalból meg kellett semmisíteni és egyúttal az elsőbíróság ítéletét a felperesnek az ellen beadott fellebbezése folytán e helyütt másodfokon el kellett bírálni. Minthogy pedig az elsőbíróság a mindkét fél által felhívott S. 0. stb. tanukat arra a lényeges kérdésre nézve, hogy az alperesnek az ingatlan eladásáról tudomása volt-e és e tudomást mikor szerezte, illetve szerezhette, — ki nem hallgatta — ítéletét az 1868 : LIV. tc. 108. §-a alapján fel kellett oldani. = Ad I. : Ppé. 56. §. — Ad II.: Ppé. 61. §. 2. bekezdése. 18 Az 1881 : LX. tc. 47. és 87. §-aí értelmében abban az esetben, ha a kiküldött a végrehajtást szenvedőnek a követelését foglalás céljából előbb egyik és azután más végrehajtató jávára irta össze, az ekként összeirt követelésre azt a végrehajtatót illeti meg a zálogjogi elsőbbség, akinek javára az összeírás előbb történt, minden tekintet nélkül arra, hogy a végrehajtást szenvedőnek az adósát a foglalásról egyáltalán értesítették-e és hogy ez az értesítés mikor történt. (Kúria 1915 ápr. 7. 5085 1914. sz. V. p. t.) = V. ö. Mjogi Dtár II. 7!). sz.