Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Perjogi Döntvénytár. 5 1. pontja, illetve 152. §. második bekezdése értelmében nem keresetváltoztatás. (Kúria 1914 november 12. 1914. G. 21. sz.) = Megfelel a Pp. 188. és í94. §-aÍDak. Lásd Kovács «Pp. magyarázata)) L 291. I. VII. jegyzeteit. 7. Keresetváltoztatás. (Temesvári kir. tábla 1914 máj. 29. Fs. 195/1914.) (Tényállás: Elsőrendű alperes az ingatlant előbb a felperesnek, utóbb a másodrendű alperesnek adta el. Felperes tulajdonjog iránt keresetet indít az elsőrendű alperes, mint eladó és a másodrendű alperes, mint rosszhiszemű vevő ellen.) A temesvári kir. tábla: Az a kérdés, hogy másodrendű alperes az ingatlant elsőrendű alperestől jóhiszeműen szerezte-e? és így elsőrendű alperes a természetben való teljesítésre képes-e a jelen perben eldöntendő, tehát a kereset beadása után felmerülő kérdést képezett. Ennélfogva a felperes által a fellebbezési eljárásban vagylagosan előterjesztett ama kérelem, hogy esetleg az ingatlan tulajdonjoga helyett annak a vételárban jelentkező egyenértéke ítéltessék meg az elsőrendű alperes ellen, — a S. E. 31 §-ának 4. pontja értelmében keresetváltoztatásnak nem tekinthető. * * == Lásd az új Pp. 188. §-ának b. pontját és Kovács «Pp. magyarázatai) I. kötet 292. 1. XI. jegyzetét, valamint a Dlár IV. f. IV. kötet 151. számát. 8. Ha a haszonbérbeadó a haszonbérkövetelést egy harmadik személlyel szemben fennálló tartozásának fedezetére feltétlenül és minden megszorítás nélkül ezen harmadik személyre engedményezte, akkor az engedményezettnek nem áll jogi érdekében azt kutatni, hogy az engedményesnek az engedményező elleni követelése letörlesztetett-e ? Az utói bi kérdést